magyar   italiano

Venetói villák

Venetói villák

A XIV. és a XIX. század között több mint 4000 villa épült Veneto tartományban, melyek egyedülálló építészeti, urbanisztikai és kulturális sajátosságokat képviselnek Olaszország művészettörténetében.



Villa Emo Capodilista, Montecchia



A XVI. századtól kezdve – a földvásárlást tiltó törvény eltörlése következtében – számos nemesi család vásárolt földerületet Velence szárazföldi részén, a
terrafermán, és mezőgazdasági tevékenységbe kezdtek. Ez egy olyan épületegyüttes kialakításának szükségletét eredményezte, amely egyrészt ellátja a gazdasági funkciókat (alkalmas tárolásra, állattartásra, a mezőgazdasági munkák végzésére), másrészt a nemesi család gazdagságát és hatalmát is kifejezi. Így születtek meg a venetói villák, melyek a többi tartomány főúri villáival ellentétben kettős funkciót láttak el: Palladio szavaival élve az „utilità e decoro”, azaz hasznosság és szépség együttes feladata lett a venetói villák jelszava.

Az Andrea Palladio (1508-1580) építész által tervezett villák stílusa meghatározóvá vált a későbbi korok építészete számára is. Klasszicista stílusjegyeik, templomra emlékeztető kupolájuk, valamint a funkcionalitás és elegancia kettős célja jellemzik a Palladio-villákat, melyek közül 24 az UNESCO világörökség részét képezi.


Villa Almerico Capra „La Rotonda”, Vicenza

Palladio „villa-tempio”-stílusú épületeinek egyik példája


Az épületkomplexum központi épülete
adta a reprezentatív jelleget: itt kapott helyet a vendégek fogadására alkalmas szalon, a loggia, mely a család nagyságát és gazdagságát hirdette. A gazdagon díszített, freskókkal ellátott helyiség gyakran két emeleten helyezkedett el, és koncertek, színházi előadások helyszíne is volt. A freskók a kor legnagyobb festőinek munkái: Tiziano, Tintoretto, Tiepolo, Giambattista Canal, Andrea Celesti, Andrea Urbani, Paolo Veronese csak néhány név a művészek közül. Az épület földszintjén a konyha, az étkező és az egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet, az emeleten pedig a család hálószobái.

Villa Barbaro, Maser

Paolo Veronese freskói a Sala d'Olimpo mennyezetén


A gazdasági épületek közül a „barchessa” érdemel különleges figyelmet. Ez a típusú épület a venetói villák
jellegzetessége: egy hosszúkás, árkádos épületben egyesítette a személyzeti lakhelyeket, a konyhát, az istállót és a tároló-helyiségeket. Az egyszerű gazdasági épületet Andrea Palladio emelte magas építészeti szintre, harmóniát és szimmetriát kölcsönözve általa a villa komplexumának.



Kávézó-pavilon, Villa Pisani, Strà


A venetói villák legpompásabb ékessége a
locus amoenus, a természettel harmóniában élő ember ideáját megtestesítő kert. A kert a szalonhoz hasonlóan a nemesi család nagyságának kifejezőeszköze volt: szobrok, szökőkutak, labirintusok együttese, amelyet a télikert, a madárház, kisebb tavak, pavilonok, illetve a botanikai gyűjtemény egészítenek ki. A venetói villák parkja „giardino all'italiana” típusú, azaz a szimmetria és a geometrikus formák képezik az alapját, amelyet sok esetben később, a XIX. században angolkerttel egészítettek ki.

Videó: I giardini delle Ville Venete https://www.youtube.com/watch?v=nMGFiEHlYX0#t=184


Villa Marcello, Levada di Piombino Dese

Villa Revedin Bolasco, Castelfranco Veneto

 


Közlekedési szempontok miatt a villák nagy része a Brenta, illetve a Sile folyók partján helyezkedik el, így könnyű és
kényelmes volt a Velencéből történő idejutás. A leghíresebb hajó a gazdagon díszített, fedett, 3-4 balkonnal ellátott Burchiello, ami a Brentán szállította az utasokat a városból a villákba. A nemesség hagyományosan a júniustól szüretig tartó időszakban tartózkodott vidéken, amikor a nyaralás mellett a mezőgazdasági munkálatokat is felügyelték.

A villák leginkább öröklés útján adományozódtak tovább, így nem ritka, hogy egészen a mai napig ugyanannak a nemesi családnak a tulajdonát képezik. Gyakran el is adták a villákat, sőt, a XVIII. században, amikor az arisztokrácia hanyatlásnak indult, arra is volt példa, hogy kártyajátékon cseréltek gazdát az ingatlanok – így nyerte meg például a Piombino Dese-ben található Villa Marcello-t egy Helikay nevű magyar gróf. Ma a villák legnagyobb része (86%-a) privát tulajdonban van, sok esetben borászatként, szállodaként vagy rendezvényhelyszínként üzemelnek. A múzeumként működő villák központi épületében kiállításokat rendeznek, a „barchessa”-ban pedig gyakran szekér-és hintógyűjtemény kap helyet. A venetói villák kulturális örökségvédelméért az Istituto Regionale Ville Venete intézet felel.

Istituto Regionale Ville Venete: http://www.irvv.net

www.villevenete.net

 



Villa Pisani, Museo Nazionale, Str
à

 

A venetói villák királynője”. Nagysága és grandiózus építészete miatt a Versailles-i kastélyhoz szokták hasonlítani. 1721-ben épült, ekkor 114 szobából állt, a 114. velencei dózse, Alvise Pisani tiszteletére. Jelentős szerepet játszott a történelemben és a művészetben, lakott itt Napóleon, I. Sándor cár, D'Annunzio, Wagner, Pasolini, valamint Hitler és Mussolini első hivatalos találkozójának színhelye volt. A XVIII. század végére a Pisani-család a kártyaadósságok következtében teljesen tönkrement, így kénytelenek voltak eladni a villát Napóleonnak 1807-ben, aki fogadott fiának, Eugéne de Beauharnaisnak adományozta. 1868-ban az olasz állam tulajdonába került, és 1884-től kezdve nemzeti múzeumként működik. Az épület első emeletén 30 terem ad helyet az állandó és időszaki kiállításoknak, legutóbb Italiani a tavola 1860 – 1960 címmel rendeztek fotókiállítást. A park 2008-ban elnyerte az Olaszország legszebb parkja címet.

http://www.villapisani.beniculturali.it

 

 




Villa Contarini, Piazzola sul Brenta

Az egyik legnagyobb a venetói villák közül. Központi része 1546-ban épült, valószínűleg Andrea Palladio munkája nyomán, majd a következő évtizedekben fokozatosan egészült ki a további épületszárnyakkal. Kezdetben a Contarini, majd a Camerini család tulajdonát képezte. A barokk termeket – a könyvtárat, a zeneszobát, a báltermet – freskók és mitológiai alakok szobrai díszítik. A XIX. század végén angolkerttel bővült a komplexum.

http://www.villacontarini.eu

 






Villa Foscari (La Malcontenta), Mira

A villa 1550-ben épült Andrea Palladio tervei alapján, Nicolò és Alvise Foscari megbízásából. A többi venetói villával ellentétben eleinte csak nyaralórezidencia volt, nem tartoztak hozzá melléképületek. A család a következő évszázadok során vásárolta meg mellé az istállókat, a fogadót, a kikötőt, az egyéb házakat. A „Malcontenta” (elégedetlen) nevet a legenda szerint a Foscari-család egyik nőtagjáról kapta, aki hírhedt volt a személyzettel kapcsolatos elvárásairól, illetve a folyamatos elbocsátásokról. A freskók Battista Franco és Giambattista Zelotti munkái. A villa ma is a Foscari grófok tulajdonában áll, és az UNESCO világörökség részét képezi.


http://www.lamalcontenta.com

 


Szakirodalom:

 

Paolo Marton, Franco Posocco, Antonella Uliana, Ville venete. L'arte e il paesaggio, Vittorio Veneto, Dario De Bastiani Editore, 2009.

Guida alle ville venete, fotografie di Paolo Marton, Vittorio Veneto, Dario De Bastiani Editore, 2010.

Gli affreschi nelle ville venete, Il Seicento, a c. di Giuseppe Pavanello e Vincenzo Mancini , Venezia, Marsilio, 2009.

Gli affreschi nelle ville venete, Il Settecento, a c. di Giuseppe Pavanello, Venezia, Marsilio, 2011.

Scultura nei giardini delle ville venete. Il territorio vicentino, a cura di Monica De Vincenti, Venezia, Marsilio, 2014.

 

Gerencsér Anikó

 

Hírek

Kerber Balázs házi védése 2021. május 27.

Kerber Balázs A művészet mint sziget – Luigi Pirandello és Szentkuthy Miklós művei európai kontextusban című doktori disszertációjának műhelyvitájának időpontja 2021. május 27. 16:00.

Pszichoszintézis és Irodalom - Assagioli Emlékkonferencia 2021 05. 06-07.

Pszichoszintézis és irodalom címmel online tudományos konferenciát szervez a budapesti Olasz Kultúrintézet, a Firenze székhelyű Istituto di Psicosintesi és az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Italianisztikai irodalom – és művelődéstörténeti programja. Roberto Assagioli ...

A Magyar Dantisztikai Társaság 2020. szeptemberi ülése

A szeptemberi ülésen Tóth Tihamér "Látszat és valóság, mint etikai dilemma a Purgatórium XIX. énekében" c. előadását hallgathatjuk meg.

„Tudomány és költészet Dante műveiben”

Dante halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya, Filozófiai és Történettudományi Osztálya, valamint Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya „Tudomány és költészet Dante műveiben” címmel kétnapos ...

A Magyar Dantisztikai Társaság 2020.márciusi ülése ELMARAD!

A Magyar Dantisztikai Társaság 2020.március 27-ére tervezett kihelyezett ülése nem kerül megtartásra a koronavírus okozta általános helyzet miatt. Az ülést megtartják, amint a körülmények lehetővé teszik!

A Magyar Dantisztikai Társaság 2020. februári ülése

Az MDT februári ülésén Kelemen János előadását hallgathatjuk meg a Purgatórium XI. énekéről.

A Magyar Dantisztikai Társaság 2020. januári ülése

A Magyar Dantisztikai Társaság 2020. januári ülésén Nagy József A Purgatórium IX. éneke c. előadását hallgathatjuk meg.

2019 - 60 év távlatában: Sallay Géza professzor konferencia-szereplései (1959-2009)

Sallay Géza professzor konferencia-szereplései (1959-2009)

Prof. Daniele Solvi előadása ELMARAD! Programváltozás: Draskóczy Eszter A dantei Földi Paradicsom c. előadását hallgathatjuk meg

Magyar Dantisztikai Társaság 2019. november végi ülése

A Magyar Dantisztikai Társaság 2019. november végi ülésén Nagy József előadását hallgathatjuk meg a Purgatórium VIII. énekéről.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat   |  Beszámolók
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.