magyar   italiano

Venetói villák

Venetói villák

A XIV. és a XIX. század között több mint 4000 villa épült Veneto tartományban, melyek egyedülálló építészeti, urbanisztikai és kulturális sajátosságokat képviselnek Olaszország művészettörténetében.



Villa Emo Capodilista, Montecchia



A XVI. századtól kezdve – a földvásárlást tiltó törvény eltörlése következtében – számos nemesi család vásárolt földerületet Velence szárazföldi részén, a
terrafermán, és mezőgazdasági tevékenységbe kezdtek. Ez egy olyan épületegyüttes kialakításának szükségletét eredményezte, amely egyrészt ellátja a gazdasági funkciókat (alkalmas tárolásra, állattartásra, a mezőgazdasági munkák végzésére), másrészt a nemesi család gazdagságát és hatalmát is kifejezi. Így születtek meg a venetói villák, melyek a többi tartomány főúri villáival ellentétben kettős funkciót láttak el: Palladio szavaival élve az „utilità e decoro”, azaz hasznosság és szépség együttes feladata lett a venetói villák jelszava.

Az Andrea Palladio (1508-1580) építész által tervezett villák stílusa meghatározóvá vált a későbbi korok építészete számára is. Klasszicista stílusjegyeik, templomra emlékeztető kupolájuk, valamint a funkcionalitás és elegancia kettős célja jellemzik a Palladio-villákat, melyek közül 24 az UNESCO világörökség részét képezi.


Villa Almerico Capra „La Rotonda”, Vicenza

Palladio „villa-tempio”-stílusú épületeinek egyik példája


Az épületkomplexum központi épülete
adta a reprezentatív jelleget: itt kapott helyet a vendégek fogadására alkalmas szalon, a loggia, mely a család nagyságát és gazdagságát hirdette. A gazdagon díszített, freskókkal ellátott helyiség gyakran két emeleten helyezkedett el, és koncertek, színházi előadások helyszíne is volt. A freskók a kor legnagyobb festőinek munkái: Tiziano, Tintoretto, Tiepolo, Giambattista Canal, Andrea Celesti, Andrea Urbani, Paolo Veronese csak néhány név a művészek közül. Az épület földszintjén a konyha, az étkező és az egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet, az emeleten pedig a család hálószobái.

Villa Barbaro, Maser

Paolo Veronese freskói a Sala d'Olimpo mennyezetén


A gazdasági épületek közül a „barchessa” érdemel különleges figyelmet. Ez a típusú épület a venetói villák
jellegzetessége: egy hosszúkás, árkádos épületben egyesítette a személyzeti lakhelyeket, a konyhát, az istállót és a tároló-helyiségeket. Az egyszerű gazdasági épületet Andrea Palladio emelte magas építészeti szintre, harmóniát és szimmetriát kölcsönözve általa a villa komplexumának.



Kávézó-pavilon, Villa Pisani, Strà


A venetói villák legpompásabb ékessége a
locus amoenus, a természettel harmóniában élő ember ideáját megtestesítő kert. A kert a szalonhoz hasonlóan a nemesi család nagyságának kifejezőeszköze volt: szobrok, szökőkutak, labirintusok együttese, amelyet a télikert, a madárház, kisebb tavak, pavilonok, illetve a botanikai gyűjtemény egészítenek ki. A venetói villák parkja „giardino all'italiana” típusú, azaz a szimmetria és a geometrikus formák képezik az alapját, amelyet sok esetben később, a XIX. században angolkerttel egészítettek ki.

Videó: I giardini delle Ville Venete https://www.youtube.com/watch?v=nMGFiEHlYX0#t=184


Villa Marcello, Levada di Piombino Dese

Villa Revedin Bolasco, Castelfranco Veneto

 


Közlekedési szempontok miatt a villák nagy része a Brenta, illetve a Sile folyók partján helyezkedik el, így könnyű és
kényelmes volt a Velencéből történő idejutás. A leghíresebb hajó a gazdagon díszített, fedett, 3-4 balkonnal ellátott Burchiello, ami a Brentán szállította az utasokat a városból a villákba. A nemesség hagyományosan a júniustól szüretig tartó időszakban tartózkodott vidéken, amikor a nyaralás mellett a mezőgazdasági munkálatokat is felügyelték.

A villák leginkább öröklés útján adományozódtak tovább, így nem ritka, hogy egészen a mai napig ugyanannak a nemesi családnak a tulajdonát képezik. Gyakran el is adták a villákat, sőt, a XVIII. században, amikor az arisztokrácia hanyatlásnak indult, arra is volt példa, hogy kártyajátékon cseréltek gazdát az ingatlanok – így nyerte meg például a Piombino Dese-ben található Villa Marcello-t egy Helikay nevű magyar gróf. Ma a villák legnagyobb része (86%-a) privát tulajdonban van, sok esetben borászatként, szállodaként vagy rendezvényhelyszínként üzemelnek. A múzeumként működő villák központi épületében kiállításokat rendeznek, a „barchessa”-ban pedig gyakran szekér-és hintógyűjtemény kap helyet. A venetói villák kulturális örökségvédelméért az Istituto Regionale Ville Venete intézet felel.

Istituto Regionale Ville Venete: http://www.irvv.net

www.villevenete.net

 



Villa Pisani, Museo Nazionale, Str
à

 

A venetói villák királynője”. Nagysága és grandiózus építészete miatt a Versailles-i kastélyhoz szokták hasonlítani. 1721-ben épült, ekkor 114 szobából állt, a 114. velencei dózse, Alvise Pisani tiszteletére. Jelentős szerepet játszott a történelemben és a művészetben, lakott itt Napóleon, I. Sándor cár, D'Annunzio, Wagner, Pasolini, valamint Hitler és Mussolini első hivatalos találkozójának színhelye volt. A XVIII. század végére a Pisani-család a kártyaadósságok következtében teljesen tönkrement, így kénytelenek voltak eladni a villát Napóleonnak 1807-ben, aki fogadott fiának, Eugéne de Beauharnaisnak adományozta. 1868-ban az olasz állam tulajdonába került, és 1884-től kezdve nemzeti múzeumként működik. Az épület első emeletén 30 terem ad helyet az állandó és időszaki kiállításoknak, legutóbb Italiani a tavola 1860 – 1960 címmel rendeztek fotókiállítást. A park 2008-ban elnyerte az Olaszország legszebb parkja címet.

http://www.villapisani.beniculturali.it

 

 




Villa Contarini, Piazzola sul Brenta

Az egyik legnagyobb a venetói villák közül. Központi része 1546-ban épült, valószínűleg Andrea Palladio munkája nyomán, majd a következő évtizedekben fokozatosan egészült ki a további épületszárnyakkal. Kezdetben a Contarini, majd a Camerini család tulajdonát képezte. A barokk termeket – a könyvtárat, a zeneszobát, a báltermet – freskók és mitológiai alakok szobrai díszítik. A XIX. század végén angolkerttel bővült a komplexum.

http://www.villacontarini.eu

 






Villa Foscari (La Malcontenta), Mira

A villa 1550-ben épült Andrea Palladio tervei alapján, Nicolò és Alvise Foscari megbízásából. A többi venetói villával ellentétben eleinte csak nyaralórezidencia volt, nem tartoztak hozzá melléképületek. A család a következő évszázadok során vásárolta meg mellé az istállókat, a fogadót, a kikötőt, az egyéb házakat. A „Malcontenta” (elégedetlen) nevet a legenda szerint a Foscari-család egyik nőtagjáról kapta, aki hírhedt volt a személyzettel kapcsolatos elvárásairól, illetve a folyamatos elbocsátásokról. A freskók Battista Franco és Giambattista Zelotti munkái. A villa ma is a Foscari grófok tulajdonában áll, és az UNESCO világörökség részét képezi.


http://www.lamalcontenta.com

 


Szakirodalom:

 

Paolo Marton, Franco Posocco, Antonella Uliana, Ville venete. L'arte e il paesaggio, Vittorio Veneto, Dario De Bastiani Editore, 2009.

Guida alle ville venete, fotografie di Paolo Marton, Vittorio Veneto, Dario De Bastiani Editore, 2010.

Gli affreschi nelle ville venete, Il Seicento, a c. di Giuseppe Pavanello e Vincenzo Mancini , Venezia, Marsilio, 2009.

Gli affreschi nelle ville venete, Il Settecento, a c. di Giuseppe Pavanello, Venezia, Marsilio, 2011.

Scultura nei giardini delle ville venete. Il territorio vicentino, a cura di Monica De Vincenti, Venezia, Marsilio, 2014.

 

Gerencsér Anikó

 

Hírek

Beszámoló a leuveni Pirandello-konferenciáról

Kerber Balázs beszámolója az „Iconografie pirandelliane ‒ Immagini e cultura visiva nell’opera di Luigi Pirandello” konferenciáról (2017. június 8-9., KU Leuven).

Corso di Aggiornamento in Didattica dell'Italiano

Invito al Corso di Aggiornamento in Didattica dell'Italiano che si terrà all'Università di Szeged il 29-30 settembre 2017.

Magyar Dantisztikai Társaság június 2.

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. június 2-án, pénteken 15.30-kor tartja következő ülését. Előadó: Kelemen János, az előadás címe: Dante multikulturális forrásai és beszámoló a ravennai konferenciáról.

A kultúra lehetőségei - konferencia 2017. május 3-4.

A kultúra lehetőségei ‒ tudományterületek találkozása, változása és fejlődése Olaszországban és Magyarországon: konferencia a Budapesti Olasz Kultúrintézetben 2017. május 3-4-én.

ITADOKT Klub április 28.

ITADOKT Klub 2017. április 28-án az ELTE Olasz Tanszékén, előadók: Scheau Bernadett és Rosa Maria Marafioti.

Charlotte Delbo és az emlékezet többirányúsága

"A látás igazsága, az igazság látása. Charlotte Delbo és az emlékezet többirányúsága" címmel tart előadást Marczisovszky Anna az ELTE Olasz Tanszékén 2017. április 26-án 13.45-kor.

Magyar Dantisztikai Társaság március

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. március 31-én (pénteken) 15.30-kor tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Várkonyi Bori, az előadás címe: Arcmotívum az Isteni Színjátékban – költészet és filozófia.

Amerikából jelentjük: Clevelandben is élnek olaszok

Mátyás Dénes beszámolója a clevelandi olasz közösségről.

A Magyar Dantisztikai Társaság januári ülése

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. január 27-én tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Simon Gyula.

Pályázati kiírás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Olasz Tanszéke, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Italianisztikai Programja és a Balatonfüredi Költőverseny „Quasimodo” Alapítvány az alábbi pályázatokat írja ki a Költőverseny 25. jubileumi rendezvénye kapcsán.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.