Dario Franceschini olasz kultuszminiszter alig néhány napja nevezte ki azt a húsz új igazgatót, akik – nemzetközi pályázat keretében történt kiválasztásuk után – Olaszország legjelentősebb állami múzeumait fogják irányítani. A „szuperigazgatók” közül hét külföldi, négy olasz pedig külföldről tér haza. A nemek közötti arány ideális: tíz férfi és tíz nő. Az átlagéletkor 50 év, a legfiatalabb 34, a legidősebb 63 éves.


Slama Györgyné Börcsök Gizella



Reggio di Caserta: Palazzo Reale e Parco del Palazzo Reale



Az olasz kultuszminiszter kulturális reformjának részeként meghirdetett nyílt nemzetközi pályázati eljárás keretében döntöttek a „szupermúzeumok” igazgatóiról. A 2015. január 8-án megjelent felhívásra több mint 1.200 pályázat érkezett (1.222-ből 80 külföldi), amelyeket öt kiemelkedő hírű szakértőből álló – Paolo Baratta, a Velencei Biennale menedzser-igazgatója által elnökölt – bírálóbizottság értékelt. A Berlinből, Párizsból, Londonból, illetve Itáliából érkezett zsürorok kiválasztották azokat, akiknek májusban és júniusban személyes interjú során nyílt lehetőségük bizonyítani rátermettségüket. A rekordszámú (köztük sok külföldről érkezett) pályázat kapcsán nyilatkozta Dario Franceschini: „Elképesztő eredmény ez, amire büszkék vagyunk. (...) Nagyon fontos jelzés, jelentős figyelem a világ valamennyi nagy múzeuma részéről. Még sosem volt olyan ország, amely a legnagyobb állami múzeumait nemzetközi pályázati eljárásba vonta volna be.”

A komplex kiválasztási eljárás augusztus 18-án zárult, amikor is a Kulturális Minisztérium (MiBACT) honlapján megjelent a nyertesek listája (1). A húsz, autonómiát élvező legnagyobb olasz múzeum közül hét élére külföldi igazgató került, valamennyi az Európai Unió országaiból: három német, két osztrák, egy brit és egy francia. Négy új, olasz igazgató külföldről tér haza, jelentős szakmai és vezetői tapasztalatokkal: hárman az Egyesült Államokból és egy Franciaországból. Szakmájukat tekintve tizennégyen művészettörténészek, egy muzeológus és kulturális menedzser, további egy kulturális menedzser. „Az elmúlt hónapok során, amikor a világ legnagyobb múzeumai vezetőivel és számos kulturális minisztériumi kollégával találkoztam” – nyilatkozza Franceschini –, „tanúja lehettem annak az elismerésnek, amely állami múzeumaink igazgatóinak nemzetközi kiválasztási eljárását övezte. Történelmi lépés ez Olaszország és múzeumai számára, amely sokéves lemaradást hoz be, és – a múzeumi rendszer modernizálásának érdekében – mintegy lezárja a Minisztérium reformját. Az olasz múzeumoknak a nyitás irányába kezdeményezett, új személyzeti politikája, ez évi eredményeik és a valorizálásukba (2) való befektetések mutatják, milyen jelentősen tudnak hozzájárulni az ország növekedéséhez azok a bátor döntések, melyek az örökség jobb védelmét, hasznosítását jelentik az állampolgárok és a világ valamennyi tájáról érkező turisták számára.”

A bizottság minden egyes múzeum esetében három jelöltet javasolt. Ezek közül választotta ki a nyerteseket a miniszter a hét kiemelt, ún. I. kategóriájú múzeum élére, miközben az ún. II. kategóriájú múzeumok esetében az Országos Múzeumi Főigazgató, Ugo Soragni döntött a kinevezésekről:

1.Galleria Borghese (Róma): Anna Coliva, 62 éves művészettörténész
2.Gallerie degli Uffizi (Firenze): Eike Schmidt, 47 éves, német művészettörténész
3.Galleria Nazionale di Arte Moderna e Contemporanea di Roma: Cristiana Collu, 46 éves, művészettörténész
4.Galleria dell’Accademia di Venezia (Velence): Paola Marini, 63 éves művészettörténész
5.Museo di Capodimonte (Nápoly): Sylvain Bellenger, 60 éves, francia művészettörténész
6.Pinacoteca di Brera (Milanó): James Bradburne, 59 éves, kanadai születésű brit művészettörténész
7.Reggia di Caserta: Mauro Felicori, 63 éves kulturális menedzser.
8.Galleria dell’Accademia di Firenze: Cecilie Hollberg, 48 éves német történész és kulturális menedzser
9.Galleria Estense (Modena): Martina Bagnoli, 51 éves művészettörténész.
10.Gallerie Nazionali di Arte Antica (Róma): Flaminia Gennari Santori, 47 éves művészettörténész
11.Galleria Nazionale delle Marche (Urbino): Peter Aufreiter, 40 éves, osztrák művészettörténész
12.Galleria Nazionale dell’Umbria (Perugia): Marco Pierini, 49 éves művészettörténész és filozófus
13.Museo Nazionale del Bargello (Firenze): Paola D’Agostino, 43 éves művészettörténész
14.Museo Archeologico Nazionale di Napoli (Nápoly): Paolo Giulierini, 46 éves régész
15.Museo Archeologico Nazionale di Reggio Calabria: Carmelo Malacrino, 44 éves régész és építész
16.Museo Archeologico Nazionale di Taranto: Eva Degli’Innocenti, 39 éves régész
17.Parco Archeologico di Paestum: Gabriel Zuchtriegel, 34 éves, német régész
18.Palazzo Ducale di Mantova: Peter Assmann, 61 éves, osztrák művészettörténész
19.Palazzo Reale di Genova: Serena Bertolucci, 48 éves művészettörténész
20.Polo Reale di Torino: Enrica Pagella, 58 éves művészettörténész


Galleria Borghese, Roma

Anna Coliva, a bolognai művészettörténész az egyedüli vezető, aki a római Galleria Borghese igazgatójaként megmarad pozíciójában. Az egyik legnagyobb kihívást – az alulhasznosított, méltatlanul elhanyagolt Reggia di Caserta együttesének felvirágoztatását – Mauro Felicori kulturális menedzser vállalta fel, aki jelenleg a Bolognai Önkormányzat Gazdaságfejlesztési és Várospromóciós Osztályának vezetője, számos sikeres, nagyszabású kulturális, kreatív, innovatív projekt megálmodója és megvalósítója. Ezek közül a legjelentősebbek: Bologna 2000 Európa Kulturális Fővárosa; a híres műemléki temető hasznosítása a Certosa Múzeum Projekt keretében; a Kiemelkedő Európai Temetők Egyesülete (Association of Significant Cemeteries of Europe, ASCE), melynek Felicori alapítója – és hosszú éveken át elnöke – volt. Munkáját számos hazai és nemzetközi díjjal (Europa Nostra 2006) is elismerték.

Franceschini reformjával és a szuperigazgatók nemzetközi pályázat útján történő kiválasztásával nem mindenki ért egyet. Az eredményhirdetés kapcsán megjelent újságcikkek között is találunk olyanokat, amelyek kritizálják, sőt egyszerűen elítélik, hibás döntésnek tartják a külföldiek kinevezését. A legdurvábban Vittorio Sgarbi nemzetközi hírű művészettörténész, az Urbinói Önkormányzat kulturális vezetője (assessore) támadja a miniszter döntését: „Franceschini megalázta az olaszokat”. „Senki nem vonja kétségbe a kiválasztottak kompetenciáját, de az mégsem lehet, hogy a külföldiek eleve nagyobb szakmai hozzáértéssel rendelkeznének a mi szakembereinknél.” Az Agenzia Giornalistica Italia római online újság – Sgarbit idézve – így zárja a híradást: „valóban kiváló és méltó igazgatók kiválasztásához nem lett volna szükség ilyen hosszú és komplikált eljárásra, egy miniszter számára elegendő lett volna az életrajzok tanulmányozása, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint az adott munkakörben eltöltött évek száma, tapasztalata. Ez a kiválasztási eljárás nem előre, hanem hátralépést jelent, olyan megalázást, amelyet el lehetett és el kellett volna kerülni” (3). Sgarbi, az „örökös vitatkozó” természetesen a saját hivatalos Facebook-oldalán is kifejezi felháborodását, és augusztus 20-i bejegyzésében egy videót (4) tesz közzé, melyet így vezet be: „A külföldi igazgatók olasz múzeumokba való kinevezése példátlan visszaélés. Az olasz pályázók objektíve magasabb végzettséggel rendelkeznek, mint a kinevezettek.”

Dario Franceschini reformját a tavaly december 23-án aláírt ún. Decreto musei (5), vagyis (az olasz múzeumi rendszer újraszervezéséről és valorizációjáról szóló) „múzeum-rendelet” alapozta meg. Ez irányozta elő, többek között, a legnagyobb múzeumok igazgatóinak nemzetközi pályázat útján történő kiválasztását. A rendelet bemutatását, ismertetését bevezető sorokban maga a miniszter így nyilatkozik: „Olaszország új lapot kezd. E változásnak köszönhetően, mely a múzeumi rendszer átszervezését, valamint az azt követő kiemelkedő hasznosítást érinti, a kulturális örökség ismét a kormány döntéseinek középpontjába kerül.”(6) Így jön létre tehát az új olasz múzeumi rendszer, amely húsz önálló múzeumból és egy tizenhét regionális központot érintő hálózatból áll. Ennek legfőbb feladata a különböző fenntartású múzeumok és kulturális intézmények közötti folyamatos párbeszéd a közönségnek nyújtandó, mind integráltabb kínálat összehangolására.


Galleria Nazionale delle Marche, Urbino


A múzeum-rendelettel elindított reform célja tehát a kulturális örökség felvirágoztatása és az örökségvédelemi politikák megerősítése. Ehhez nyújt pénzügyi keretet az év elején az Európai Bizottság által jóváhagyott, a MiBACT által felügyelt, mintegy 490 millió eurós „Kultúra és Fejlesztés” elnevezésű Nemzeti Operatív Program (PON), amely teljes mértékben a kultúrát támogatja. Az öt déli régió (Basilicata, Calabria, Campania, Puglia, Szicilia) számára tervezett program célja a terület valorizációja olyan intézkedéseken keresztül, mint amilyenek a kulturális örökség megőrzésére irányulók, vagy amilyenek a turisztikai szolgáltatási rendszer hatékonyságának - a szektorhoz kapcsolódó vállalkozói hálózaton keresztüli erősítését - szolgálók. „Először fordul elő, hogy a közösségi kohéziós politika támogat egy nemzeti programot a kulturális szektorban, miáltal megerősíti a kultúra alapvető szerepét a területfejlesztési politikában. (…) A kultúra - mindenféle vonatkozásában, legyen az szociális vagy gazdasági - immár központi szerepet játszik az ország növekedéséhez vezető új stratégiákban.” – olvasható a miniszter 2015. június 9-én, a PON irányító testületének (comitato di sorveglianza) kinevezése alkalmából tett nyilatkozatában. (7)

A Mezzogiornónak szánt, 490 millió eurós „Kultúra-program” kiegészítéseként augusztus elején hagyták jóvá azt a Stratégiai Tervet, amely tizenkét kiemelkedő jelentőségű kulturális projektet (Piano strategico “Grandi Progetti Beni culturali”) támogat az észak-közép régiókban a 2015-2016-os évben. Ezek között találhatók olyan, kiemelkedő jelentőségű múzeumok is, amelyek új igazgatóit most nevezték ki: így a firenzei Galleria degli Uffizi és a torinói Polo Reale.

A fenti eljárás, vagyis az állami múzeumigazgatók nyílt nemzetközi pályázat útján történő kiválasztása példaértékű egyfelől amiatt, hogy a szakmai szempontok figyelembevételével neveznek ki vezetőket szakmai intézmények élére, másfelől amiatt, hogy Olaszország ilyen hangsúlyos szerepet szán a kultúrának a válságból való kilábalásban és az ország növekedési pályára állításában.


További képek a galériában: Múzeumok forradalma


(1)http://www.beniculturali.it/mibac/export/MiBAC/sito-MiBAC/Contenuti/visualizza_asset.html_1656248911.html

(2) Értéküknek megfelelő, intenzív működtetése.

(3)http://m.agi.it/cronaca/notizie/musei_sgarbi_nomine_direttori_errore_grave_franceschini-201508181320-cro-rt10054#.VdNGu30XiNV

(4)http://video.corriere.it/sui-musei-non-sapete-c-sgarbi-furioso-tv-si-alza-se-ne-va/a83356b0-46b8-11e5-979c-557f4d93ec30

(5)http://www.beniculturali.it/mibac/export/MiBAC/sito-MiBAC/Contenuti/MibacUnif/Comunicati/visualizza_asset.html_157821168.html

(6)http://www.beniculturali.it/mibac/export/MiBAC/sito-MiBAC/Contenuti/MibacUnif/Comunicati/visualizza_asset.html_361837075.html

(7)http://www.beniculturali.it/mibac/export/MiBAC/sito-MiBAC/Contenuti/MibacUnif/Comunicati/visualizza_asset.html_975376980.html