magyar   italiano

Jelzés a világba - a Kassák Múzeum kiállítása

JELZÉS A VILÁGBA – HÁBORÚ ∩ AVANTGÁRD ∩ KASSÁK

A Kassák Múzeum kiállítása

 

Ez év júniusának végén új kiállítás nyílt az izgalmas aktivitását az utóbbi években egyre fokozó Kassák Múzeumban. A bemutatott anyag középpontjában Kassák Lajos első folyóirata, A Tett áll. A kiállítás kurátorait, Dobó Gábort és Szeredi Merse Pált kérdezzük.


  1. Mi adja a kiállítás időszerűségét?

 

DG: Száz éve jelent meg Kassák Lajos és egyben a magyar avantgárd első folyóirata, A Tett. A kiállítás tehát a magyar avantgárd indulásáról is szól. A történeti avantgárd számos olyan eljárást dolgozott ki, amelyet a művészek ma rutinszerűen használnak, például a sokkolás, a provokáció, a humor, az egyszerre társadalmi és művészeti üzenet közvetítésének lehetőségét. A százéves avantgárd újságok, köztük A Tett is, sok szempontból a mi nyelvünkön beszél. Az avantgárd megnyilvánulások sokszor ma is közvetlenül hozzáférhetőnek bizonyulnak, ami biztosan nem mondható el a tízes évek magyar kultúrájának egészéről. A kiállítás másik aktualitását pedig az adja, hogy az egyike a sok és sokféle, első világháborúról szóló kiállításnak. Hiszen A Tett fő profiljához meghatározóan járult hozzá a háborúval való foglalkozás, méghozzá erőteljesen antimilitarista álláspontból. A kiállításon azt a bonyolult helyzetet szerettük volna bemutatni, amelyben Kassák Lajos magyar értelmiségiként megszólalt a háború első éveiben. Ez a helyzet Kassák számára is dilemmák sorozatát jelentette, amit mi a maga ellentmondásaival együtt igyekeztünk bemutatni: a háborús diskurzusban való részvétel kérdésétől a nyilvánosságban történő megszólalás lehetőségéig.

 

  1. Milyen kutatómunka előzte meg a kiállítást?

 

SZMP: A Tett Kassák kevéssé ismert és feldolgozott folyóirata, így a kiállítást megelőzően kiterjedt alapkutatást végeztünk, az elsődleges forrásokra – a múzeumban található dokumentumokra, valamint az avantgárd korabeli sajtórecepciójára – koncentrálva. A kutatás során nagyon sok ismeretlen dokumentum és írás került elő, valamint már ismert szövegeket is új oldalukról ismertünk meg. Mivel alapvetésünk volt, hogy nem a folyóirat vagy a benne közölt művek esztétikumát helyezzük középpontba, hanem Kassák lapjának kontextusvizsgálatát kíséreljük meg, hangsúlyosan a háború és a politikum felől közelítettük meg A Tettet. A lap ilyen tekintetben komplex bemutatása érdekében, eltérve a lineárisan olvasható kiállítási installációtól, az eredményeinket „infografikák” formájában prezentáltuk –melyek kialakítása a kiállítás előkészítésének a kutatáshoz hasonlóan hangsúlyos részét képezte. Rudas Klára képzőművésszel közösen alakítottuk ki azt a három szerkezet-grafikát, melyek végül, több esetben műtárgyakkal kiegészülve, a múzeum falára kerültek.

 

  1. Milyen új összefüggésekre világít rá a kiállított anyag?

 

DG: Az induló magyar avantgárd nagyon különbözött az általuk egyébként sokat hivatkozott olasz futurizmustól és német expresszionizmustól, és természetesen a korabeli magyar lapoktól is sok tekintetben eltért. Fontos volt számunkra, hogy összetetten mutassuk be A Tettet. Megdöbbentő volt számunkra, hogy A Tett szerkezetét tekintve sokkal inkább hasonlít az akkoriban megjelent hazai irodalmi lapokra, mint az ugyanekkori külföldi avantgárd kiadványokra. Van egymástól világosan megkülönböztethető címlapja és hátoldala, van kritikarovata, folytatásokban közöl elbeszéléseket (ezek legtöbbször olvashatatlanul unalmasak), hozott reklámokat, hírt adott irodalmi vitákról. Ezzel szemben a futuristák már ekkor olyan lapokat adtak ki, amelyek jobban hasonlítottak egy plakátra vagy egy mai website-ra, mint egy irodalmi folyóiratra. Lapjaikban olyan verseket közöltek, amelyek kihasználták az egyszerre szöveges és egyszerre képi közlés lehetőségeit, elvetették a lineáris olvasás kényszerét. Ahogy a kiállításon látható, ezek a versek sokszor magába az újságba sem fértek bele; a futuristák kihajtható leporellóként vagy valódi plakátként jelentették meg őket. A Tett ehhez képest konvencionális lap volt. Amiben A Tett különbözött az ekkori magyar lapoktól, és ami miatt az újsággal kapcsolatban határozottan a történeti avantgárd egyfajta megvalósulásáról beszélhetünk, az a koncepciózus szerkesztésmód volt, amely nem választotta szét a társadalmi, politikai üzenetet a művészeti üzenettől. A Tett következetesen érvényesített koncepciója körülbelül az az akkoriban radikálisnak számító gondolat volt, hogy a művészettel kell fellépni a háború ellen. És persze Kassákék háborúellenessége is radikális gondolat volt ekkoriban, amit erőteljesen és következetesen egyedüliként képviseltek ekkor a magyar sajtóban. A kiállítás A Tett-tel kapcsolatban ugyanúgy figyel az azonosságokra, mint a különbségekre: arra, hogy mik voltak azok a többi sajtótermékhez képest megjelenő, ma már esetenként érzékelhetetlen különbségek, amelyek miatt a csekély példányszámban megjelenő A Tett híres, sőt hírhedt lett a korabeli sajtóban, és amelyek miatt a legnagyobb példányszámú napilapokban írtak róla támadó, gúnyos cikkeket.


  1. Milyen új vagy eddig kevéssé ismert dokumentumokat sikerült a közönség számára láthatóvá tenni?

 

SZMP: A kiállítás minden szekciójában olyan forrásokat mutatunk be, amelyek az újdonság erejével hatnak. A Kassák és a háború kultúrájának kapcsolatát vizsgáló inforgrafika olyan írásokból vett idézeteket foglal rendszerbe, melyek alapvetően értelmezik újra A Tett antimilitarizmusát. 1914 őszén az Új Nemzedék című lapban közölt cikkeivel Kassák még maga is formálója volt annak a diskurzusnak, mely sztereotípiákból és közhelyekből építkezve bélyegezte meg az ellenséges nemzeteket. Egy évvel később pedig éppen Kassák vált egyfajta belső ellenséggé a háborúpárti sajtó számára: a „magyar futuristákat” sokszor az „áruló” olaszokhoz kapcsolt negatív jelzőkkel ítélték el. Ezen szövegek válogatását több hónapos kutatómunka előzte meg, hasonlóan a A Tett „virtuális” nemzetközi horizontját bemutató szekció műtárgylistájának kialakításához. A Kassák által közölt összes nemzetközi szöveg és reprodukció eredeti megjelenési helyét gyűjtöttük össze, a kiállításban is ezek a kiadványok és műtárgyak láthatók. A múzeumban – részben Kassák és Tiszay Andor hagyatékából – egy egyedülálló, korábban kevéssé ismert gyűjtemény található 1910-es évekbeli futurista manifesztumokból, folyóiratokból és könyvekből, mely kiváló lehetőséget biztosított számunkra A Tett kontextualizálásához. Ebben a szekcióban kaptak helyet más gyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is: Ivan Meštrović Pietàja a művész Splitben található emlékmúzeumából, valamint egy afrikai törzsi maszk a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. A folyóirat szerkesztéstörténetét felvázoló szekcióban a Kassák-hagyaték dokumentumai közül válogattunk, többek között látható A Tett első számának kinyomtatására kötött szerződés, valamint a lap betiltásának eredeti dokumentumai is. Nem utolsó sorban maga a folyóirat is kuriózum, a múzeumban őrzött, eddig egybekötött teljes sorozat mellett alig találhatók meg példányai közgyűjteményekben – így a kiállításban Kiss Ferenc magángyűjteményéből mutatunk be kiváló állapotú lapszámokat.

 

  1. Hogyan illeszkedik a mostani kiállítás a Kassák Múzeum tevékenységének és kiállítási koncepciójának egészébe?

 

SZMP: A Kassák Múzeum Sasvári Edit vezetése alatt az elmúlt években eltávolodott a tradicionális emlékmúzeum-funkciótól, hogy Kassák személye helyett a magyar avantgárd tágabb bemutatását célozza meg. A múzeum programjában így a hazai történeti avantgárd egyes fejezeteit tematizáló kiállítások mellett a kelet-közép-európai avantgárdot bemutató kiállítások is helyet kapnak. A Jelzés a világba az első abból a kiállítás-sorozatból, melynek keretében Kassák avantgárd folyóiratait – a budapesti és bécsi MA-t és a Dokumentumot – szeretnénk a periodical studies kurrens megközelítését alkalmazva feldolgozni és kontextualizálni. A kutatás és a kiállítások mellett a Kassák Múzeum célja, hogy a régió avantgárd művészetével is aktívan foglalkozzon. Nyugaton érezhetően felerősödött az érdeklődés a régió művészete iránt, olyan intézmények, mint a MoMA vagy a Centre Pompidou kifejezetten már működő kutatócsoportok bevonásával terveznek nemzetközi hálózatokat létrehozni. A régiós együttműködés megerősítése érdekében szeptember 17–19. között Local Contexts / International Networks – Avant-Garde Magazines in Central Europe (1910–1935) címen konferenciát szervezünk, melyen a visegrádi országok kutatói adnak elő az avantgárd folyóiratok kutatásának aktuális kérdéseiről.

 

Letöltés (doc)

 

Hírek

Magyar Dantisztikai Társaság március

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. március 31-én (pénteken) 15.30-kor tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Várkonyi Bori, az előadás címe: Arcmotívum az Isteni Színjátékban – költészet és filozófia.

Amerikából jelentjük: Clevelandben is élnek olaszok

Mátyás Dénes beszámolója a clevelandi olasz közösségről.

A Magyar Dantisztikai Társaság januári ülése

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. január 27-én tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Simon Gyula.

Pályázati kiírás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Olasz Tanszéke, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Italianisztikai Programja és a Balatonfüredi Költőverseny „Quasimodo” Alapítvány az alábbi pályázatokat írja ki a Költőverseny 25. jubileumi rendezvénye kapcsán.

Karácsonyi Romanisztikai Intézeti Szakest

Karácsonyi Romanisztikai Intézeti Szakest 2016. december 15-én 17.30-tól.

Lecturae Dantis a hetvenéves Hoffmann Bélának és Nádasdy Ádámnak

A Magyar Dantisztikai Társaság Hoffmann Béla és Nádasdy Ádám 70. születésnapjára szervezett ünnepi ülését 2016 december 16-án, pénteken, 15.30-tól tartja az ELTE Olasz Tanszékén. A konferencia címe: Lecturae Dantis a hetvenéves Hoffmann Bélának és Nádasdy Ádámnak .

Kelemen János akadémiai székfoglaló előadása

Meghívó Kelemen János 2016. december 1-jén tartandó akadémiai székfoglaló előadására.

Sallay Géza-emlékülés

A Sallay Géza professzor 90. születésnapjára szervezett emlékülésre 2016 november 25-én, pénteken, 15.30-tól kerül sor az ELTE Olasz Tanszékén.

ITADOKT Klub november 18.

ITADOKT Klub november 18-án, pénteken 16 órakor az ELTE Olasz Tanszékén. Előadók: Ludmann Ágnes és Kerber Balázs.

Magyar Dantisztikai Társaság októberi ülés

A Magyar Dantisztikai Társaság 2016 október 28-án, pénteken 15.30-kor tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Kádár Anett Julianna, az előadás címe: A Színjáték szavak nélkül. Liszt Ferenc Dante-szonátájának irodalmi kapcsolódási pontjai.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.