ITADOKT Klub április 28.

ITADOKT klub 


április 28-án, pénteken 15,00-kor
ELTE BTK Olasz Tanszék
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c
Kardos Terem 


Rosa Maria Marafioti
“Autonomia” e valore “etico” dell’arte
Croce su Hölderlin e Mann 

“Filosofo della libertà” Benedetto Croce lo è stato per almeno tre motivi: per aver elaborato una profonda concezione teoretica della libertà, per essersi opposto con i suoi scritti al totalitarismo in generale e alla dittatura fascista in particolare, per aver “liberato” le forme dello spirito dalle loro inappropriate definizioni tradizionali, rivendicandone l’autonomia. Il concetto crociano della libertà come idea guida e criterio di giudizio della realtà rende possibile e al contempo necessaria la difesa di un’arte che, sebbene autonoma, sia dotata di un profondo valore etico. In nome di quest’arte Croce critica la Hölderlin-Renaissance di inizio Novecento, che gli appare come il simbolo della “malattia morale” che avrebbe condotto alla seconda guerra mondiale, e dedica la sua Storia d’Europa a Thomas Mann, come lui capace di distinguere la patria autentica da uno Stato asservito a una folle politica di potenza. Nell’odierna società multietnica e multiculturale, dove non solo il concetto di “nazione”, ma persino quello di “Europa” sembra aver smarrito il suo significato, l’insegnamento di Benedetto Croce può costituire l’esempio di una fedeltà a se stessi capace di aprirsi al dialogo con l’altro, in nome della formazione di una civiltà nuova e più ricca.

Parole chiave: libertà, arte, morale, dittatura, Europa 



Scheau Bernadett
Kettős portré: kép és képzet
Valóságábrázolás Michelangelo Antonioni Nagyítás című művében 


Antonioni 1966-os alkotásával új utakat nyit meg mind saját munkássága terén, mind az olasz filmek világában. Nemzetközi együttműködés keretében forgatott filmjei távol állnak a neorealista szemlélet utóképeitől, mind a társadalom egyes csoportjainak hűvös ábrázolásától. Új filmjei főszereplői rendelkeznek a képességgel, hogy saját sorsukat kiemeljék a környezetük meghatározottságaiból, és szilárd véleményt formálva álljanak ki a számukra igaznak vélt tények mellett. Mi több, bizonyítsák is ezt.

A Blow up-ban (Nagyítás) az erre tett kísérlet során a néző a főszereplő Thomassal együtt a valóság kétes megragadhatóságának hálójában vergődik mindaddig, míg a korábban bizonyítóerejűnek vélt fókuszpont önmagában értelmét nem veszti, és kusza foltok összességévé nem alakul.

Ez a fordulat az, mely a film értelmét vitatottá teszi, és felhívja a figyelmet a valóság képlékenységére, aminek gyökerei saját felfogásunkban is keresendők.



Ne hagyd ki!
Non perderlo!
Don’t miss it!