magyar   italiano

Hajnal János műtermében

Hajnal János műtermében 


Giovanni Hajnal (azaz Hajnal János) a magyarországi murális művészet ígérete volt. Révész Imre mellett sajátította el a rajz és festészet alapjait a Kecskeméti Művésztelepen, majd a Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos és Szőnyi István volt a mestere. 1945-ben kiállított Ferenczy Bénivel. Tizennyolc évesen gyalogosan jutott el Olaszországba, tanult Németországban és Svédországban is. A második világháború szörnyűségeit Magyarországon élte végig, majd 1948-ban végleg Olaszországba távozott. 97 évesen, az olaszországi magyar közösségben töltött ötvenkét év után, 2010-ben hunyt el Rómában.
 

Hajnal műveiből 2014 májusában a Római Magyar Akadémia kiállítást rendezett. A tárlat (amelyet a művész lányának és vejének – a hagyaték őrzőinek -- segítségével az Akadémia állandó kurátora, Németh Pál és ennek a rövid szövegnek a szerzője rendezett) célja az volt, hogy a magyar közönséget megismertesse Hajnal műveivel, valamint az olasz közönséget segítse az alkotóról való tudása elmélyítésében. A kiállítás, amelyhez kétnyelvű katalógus is készült, remélhetőleg előkészíti egy nagyobb szabású magyarországi bemutató létrejöttét, amely összesíti majd a művésszel kapcsolatos olasz és magyar művészettörténeti kutatások tanulságait. Az utóbbiakban Sümegi György járt élen, hiszen több kiállításon is szerepeltette az alkotót, és kiállítást rendezett Hajnal korai alkotói periódusáról (1997). Az évek során két portréfilm készült a művészről (Érdi Sándor 1993, Dékány István 2003), 1998-ban pedig Rádai Eszter készített vele rádióinterjút. Ezekből derül ki az a küzdelem, melynek során a kezdeti, de a háború és a változó politikai rendszerek által meg-megtört tanulóévek, majd a magyarországi időszak után sikerült újraindítania a pályáját néhány szerencsés véletlennek és a monumentális méretű művek alkotásában megmutatkozó tehetsége iránt nyitottnak mutatkozó döntéshozóknak köszönhetően. A Sixtus-kápolnában Michelangelo mennyezetfreskójának tanulmányozása közben egy teremőrtől kapta a tippet, hogy adjon be művet az egyházművészeti kiállításra 1950-ben. Figurális batikműveivel pályázott, amelyeknek a szervezők rögtön önálló termet biztosítottak. Így vett új lendületet a pályája Olaszországban. 


A pápai audencia-terem üvegablakihoz készült terv (1971)


Hajnal János olaszországi működése idején leginkább egyházművészként dolgozott. A számtalan olaszországi, amerikai, dél-amerikai, európai falkép-, mozaik- és üvegablak-megbízás és nyertes pályázat nyomán létrejött alkotások között olyan főművek bújnak meg, mint a Luigi Nervi által tervezett vatikáni audencia-terem hatalmas nonfigurális üvegablakai (1971), vagy a milánói dóm két periódusban készült ablakai (1953, 1988). a Ez utóbbiak a dóm üvegablak-restaurálásaiért, megóvásáért felelős helyettes építészvezető, Ernesto Brivio lelkesedését is kiváltották. Ebbe a sorba illeszthető a római S.ta Maria Maggiore ikonográfiai újításokat mutató rózsaablaka is (1995).
 
A római tárlat mégis arra törekedett, hogy az életművet több szempontból mutassa be, és a megbízásokra készült művek mellett az autonóm alkotásokra hívja fel a figyelmet. Ezek között az olasz kultúrához köthető festmények, grafikai művek, illusztrációk különleges helyet töltenek be. Dante illusztrálásához többször visszatért, néhány lapja be is került az 1989-es Dante-díszkiadásba, és szerepelt a Casa di Dante által rendezett „L’inferno Dantesco” című kiállításon. A római dialektusban író Trilussa (Carlo Alberto Salustri) „tanmeséinek” illusztrációi mellett a nagy erővel, de főként az alkotó maga számára készített tusrajz-, nyomat- és metszetformában készülő munkáiban történeti érdeklődés is tükröződött: ilyenek a salernói orvosi iskola Regola Sanitaria Salernitana illusztrációi. Giacomo Leopardi A remete rigó című költeménye által ihletett festménye is az olasz irodalommal való kapcsolatát mutatja. Az irodalom egyébként is meghatározó volt pályája során, a magyar költészet szeretete pedig a külföldön töltött évtizedek alatt sem csökkent. A Gulliver Hajnal személyes kedvence volt, amit nagy kedvvel illusztrált, de sosem adta ki a regényhez készült grafikákat. 


Dante: Isteni színjáték, Pokol III. ének, 1980-as évek


Kiállítani közel sem tudtunk annyi grafikai művet, amennyit az életmű gazdagsága lehetővé tett volna: Hajnal Aldo Palazzeschi műveihez készített vagy akár az egyházi megbízásra alkotott grafikai lapokat csak említeni tudtuk, beleértve a Olaszországban, vagy akár a háború után újjáéledő Magyarországon is készült számtalan újság-illusztrációt. A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából ugyan sikerült az ottani gyűjtemény Hajnal-grafikái közül néhányat a katalógusban elhelyezni, köztük az Apokalipszis című művet (1940 k.), amely középkori fametszetekre utaló világával a második világháború traumáját idézi fel, ami végigkísérte Hajnal művészetét.
 

A római tárlaton szerepelt az Olaszországba való költözése idején készült, Herkules egyik próbáját ábrázoló figurális batikműve. A technikával való kísérletezést (amit sokszor a festővászonhoz való hozzáférés nehézségei miatt választott) Magyarországon kezdte, a legfigyelemreméltóbbat, a Halotti beszéd batik-másolatát Aba-Novák Vilmos vette meg. 


Herkules, 1949


A Palazzo Falconieriben egy teljes termet szenteltünk a Hajnal életművén végighúzódó, néha a nagy murális megbízások kompozícióiban vagy éppen a grafikák lapjain előtérbe kerülő, és az alkotónak a téma iránti folyamatos érdeklődését bizonyító állatképeknek. Hogy mennyire nem csupán előkészítő tanulmányok, anatómiai tanulmányok ezek, azt erősíti az olasz szakértők által rendszeresen említett párhuzam Kokoschka állatképeivel. Hajnal már Budapesten is rendszeres látogatója volt az állatkertnek, Rómában folytatta ezt, így építve „privát állatkertjét”. Az állatok egyrészt az alkotói gondolkodás és módszer kiváló „terepét” képezik, hiszen a világ dolgaira és teremtményeire nyitott, kíváncsi, jó megfigyelőképességgel rendelkező és azt folyamatosan fejlesztő művész számára szabad teret nyújtanak. Ezeknek az ábrázolásoknak részét képezik mind az „élet után” skiccelt jelenetek, mind azoknak a kreatív fantázia által „megemésztett” és átdolgozott lenyomatai is. Az ábrázolt állatok valamiképpen az emberi világot tükrözik vissza, lecsupaszítva és leegyszerűsítve egy-egy tulajdonságot, hangulatot fogalmaznak meg. Az állat-képek nagy részét valamiféle melankólia, sötét hangulat lengi körül, de legalábbis az alkotóra oly jellemző groteszk szemlélet. A minden élőlény által közösen osztott szenvedésről, egyéni vagy társas magányról beszélnek, szinte egzisztencialista beállítódással. A fenti párhuzam különösen a majmokat ábrázoló nagyszámú kép esetében nyilvánvaló. Elidegenítés, magányosság, félelem, szorongás – ezek a hívószavak merülnek fel a bezárt állatok, majmok láttán. A sötét magányosság-érzet és szorongás, amelynek kifejezéséhez az emberi világot leképező állati karaktereket hívja segítségül az alkotó, a háború okozta bizalmatlanság, kiszolgáltatottság, csalódottság élményével minden bizonnyal összefüggésben áll. 


Állatkép (Majom), 1960-as évek


Hajnal a klasszikus mediterrán művészet tisztelete mellett északi útjai során a fauve-izmussal és az expresszionizmussal ismerkedett meg alaposan, kivívva a „pittore nordico” jelzőt, amellyel Olaszországban gyakran illették az évtizedek során. Lendületes, különösen állatokat ábrázoló grafikái, feszes kompozíciói kapcsán egy svájci kutató egyenesen a japán fametszőket emlegette. A harmincas évek elején közel került az Új tárgyiassághoz is: ez a nagy csoportnyi, szinte ismeretlen, Grosz és Dix karikaturisztikus, társadalomkritikus műveit idéző grafika nem csupán Hajnal egész életművét meghatározó szociális érzékenységének eredetét mutatja meg, hanem az Új tárgyiasság magyarországi jelenlétéről is adalékokkal szolgálhat.

Balázs Kata

További képek a galériában találhatók.

Hírek

Magyar Dantisztikai Társaság 2019. májusi ülése

Az MDT következő ülésén Olbert Mariann előadását hallgathatjuk meg az elkészült Pokol-kommentárhoz készült illusztratív ábrákról.

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: Fordítás és ferdítés, a Balatonfüredi Fordítóháztól a Balassi Műfordítói Nagydíjig

Érdekes előadás a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon " Fordítás és ferdítés, a Balatonfüredi Fordítóháztól a Balassi Műfordítói Nagydíjig" címmel

Magyar Dantisztikai Társaság 2019. márciusi ülése

A MDT márciusi ülésén Faragó Dániel Inferno Dantis, avagy színpadra írni Dante Poklát című előadását hallgathatjuk meg.

Politikai mozgalmak és avantgárd c. tanácskozás és a XXII. AIPI Kongresszuson elhangzott előadások szövegeinek bemutatója

Tanácskozás és bemutató az Olasz Kulturintézetben a Horvát Nagykövetség együttműködésével 2019. március 6 szerda –15.00-19.00 óra

Magyar Dantisztikai Társaság 2019. februári ülése

Az MDT következő ülését 2019 február 22-én, pénteken, 15.30-tól, a szokott helyen (ELTE Olasz Tanszék, Kardos Tibor terem) tartja. Nagy Eszter, előadásának címe: Krizsafán fia György Szent Patrik Purgatóriumában: a Visiones Georgii túlvilágképe az Isteni színjáték és a ...

Dantisztikai könyvbemutató

2019. február 14-én (CS) 18 órakor dantisztikai könyvbemutató lesz a Budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Magyar Dantisztikai Társaság 2019. január

A Magyar Dantizstikai Társaság következő ülését 2019 január 25-én, pénteken, 15.30-tól, a szokott helyen (ELTE Olasz Tanszék, Kardos Tibor terem) tartja meg. Előadók: Kelemen János, előadásának címe: Pokol-kommentárunk eddigi tanulságai; Hoffmann Béla, előadásának ...

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. november

Az MDT újabb ülésén Draskóczy Eszter előadását hallhatjuk Pokoli büntetések a Dante előtti látomásokban címmel, 2018. november 30-án.

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. október

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. következő ülése október 26-án, 15:30-tól lesz a Kardos Tibor teremben.

Premio Internazionale Galileo Galilei dei Rotary Club Italiani Anno 2018

Kelemen János, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének professor emeritusa, akadémikus elnyerte az olasz Galileo Galilei díjat az olasz gondolkodás történetének terén végzett munkásságáért. A díjat Pisában adták át, október 6-án.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat   |  Beszámolók
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.