Elhunyt Szkárosi Endre (1952-2022)
Szkárosi Endre
(1952-2022)
litera.hu
Életének 69. évében elhunyt Szkárosi Endre József Attila-díjas költő, intermediális művész, művészeti író, performer, műfordító, az ELTE BTK Olasz Tanszékének professor emeritusa.
Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal értesültünk barátunk és kollégánk, Szkárosi Endre haláláról. Endre – költői és irodalomszervezői munkásságán túl – a hazai italianisztika megkerülhetetlen alakja volt, a kortárs európai költészet talán legavatottabb ismerője. Egyszerre volt művész és tudós, és épp ettől az utánozhatatlan kettősségtől, színességtől volt évtizedek óta a tanszékünk egyik legizgalmasabb tanáregyénisége.
Szegedről került az ELTE Olasz Tanszékére 1994-ben, és 2009-től vezette az Irodalomtudományi Doktori Iskola italianisztikai doktori programját. Fáradhatatlanul szervezte a nemzetközi és doktoranduszkonferenciákat, áradt belőle a jó ügyekért tenni akarás vágya, mindenre nyitott volt, és mindig friss, energikus, vidám. Halála pótolhatatlan veszteség.
Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék
Személyes megemlékezések aktuális doktoranduszaitól...
Endre tanárom volt az egyetemi évek alatt az ELTE olasz szakán, ő volt a szakdolgozatom opponense, majd 2017 óta a doktori témavezetőm. Nekem szárnyakat adott. Az órákon túl számtalan szakmai tanácsot kaptam tőle. Mindig, de mindig, de mindig ott volt, amikor kellett. Unszolt, amikor szükség volt rá, biztatott, amikor elcsüggedtem, együtt örült velem a jó híreknek, de legfőképpen pedig az emberi nehézségek fölé emelkedést tanított, bölcsességet csöpögtetett belém. Ha egy-egy levelemből úgy érezte, hogy valami aggaszt, nem habozott felhívni, s atyai megnyugtatással enyhíteni azt. Most, hogy eltávozott körünkből, őt akarom unos-untalan felhívni, hogy megkérdezzem tőle, hogy ebben a helyzetben hogyan tovább?! Aki a doktorandusza lehetett, tudja, hogy magához tartozónak érezte őt, felelősséggel és szeretettel: igazi együttműködés volt ez. Ahogy Endre maga mondta egy interjúban: “Az együttműködés létforma: információt kapsz, kihívást, impulzust, és bizonyára adsz is.” A doktorandusz lét számomra is létforma, vele egy, az együttműködésen alapuló létforma volt. Természetesen úgy, hogy rengeteget kaptam és tanultam tőle, ugyanakkor éreztem, hogy valóban figyel ő is rám: tanítványként és emberként egyaránt. Felhívtam a balatoni biciklis körutam alatt a pihenőben Balatonfüreden, mert tudtam, hogy ő is épp ott van: integettünk egymásnak a part és a hegyi kisház között. Firenzei öszöndíjaim nagy szakmai eseményeiről neki írtam először. A szívem tele van hálával. Így kell adni, tanítani, de hagyni a másikat kibontakozni. És még mindig, még most is érzem támogató erejét. Tanár, irodalmár és művész volt. Művész is: író és költő. Egy vers jutott eszembe… egyszer ismerőse, Angelo Tonelli költő elérhetőségét is felkutatta a kedvemért, s úgy érzem, hogy a következő Tonelli-sorok hűen tükrözik azt, ahogyan művész-lelke szárnyalása egyfajta zen-bölcsességgé alakult át, amelyből mindannyiunknak osztott önzetlen felénkfordulással:
“Poesia è il tumulto del cuore
che si fa petalo di saggezza.” “Poesia è l’anima
che si coglie nello specchio,
vita che va oltre di sé.”
(Angelo Tonelli, Canti di Apocalisse e d’estasi-részletek)
Tóth-Izsó Zsuzsanna
Szkárosi Endre doktorandusza
Ho conosciuto il professore Szkárosi dodici anni fa, quando mi trasferii in Ungheria per scrivere la mia tesi magistrale sul Futurismo e l’avanguardia ungherese.
Quattro anni fa ho iniziato il programma di dottorato sotto la sua guida. Mi ha aiutato a individuare l’argomento, facendomi conoscere Massimo Bontempelli.
Ogni volta che mi sono sentita persa o sopraffatta durante la mia ricerca, il professore Szkárosi riusciva a farmi ritrovare fiducia e motivazione con una semplice frase e la sua enorme passione per le lettere.
Grazie a lui sto realizzando il mio sogno di diventare Dottore. Ogni incontro è stato illuminante, ricevendo indicazioni e suggerimenti, ma anche tanta fiducia nell’attuazione delle ricerche e della stesura dei capitoli.
Il suo genio artistico ha coinvolto tutti i suoi allievi e i suoi colleghi.
Sarà durissimo portare avanti il lavoro iniziato insieme senza di lui, ma so che anche da lassù saprà indicarmi la giusta via.
Maria Puca
Szkárosi Endre doktorandusza