magyar   italiano

Beszámoló Giuseppe Festinese előadásáról

Nagy József
A tudományos kutatás és a technológiai újítás szerepe Olaszországban
Beszámoló Giuseppe Festinese előadásáról (IICB, 2013 november 27)·

Az Olasz Kultúrintézet Sguardi sull’Italia di oggi című, 2013-as konferencia-sorozatában mindenképp kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető Giuseppe Festinese, a Consiglio Nazionale delle Ricerche (CNR) szóvivőjének a CNR 90 éves évfordulója alkalmából megtartott előadása. A tudományos kutatás szerepével kapcsolatban felvetődő kérdéseket volt hivatott – tulajdonképpen irodalmi szempontból – illusztrálni egy, az előadóteremben kivetített ábra, melyet Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve egy híres gondolatmenete nyomán állítottak össze: amennyiben a tudós az „igazságot” kutatja, az író pedig a „szubjektivitást”, miképp gondolkodik (és ki is) az, aki e kettő közt áll? E kérdésből kiindulva Festinese hangsúlyozta, hogy bárhogy is értékeljük a tudomány szerepét, az bizonyos, hogy a mai világban rá vagyunk kényszerítve a tudomány és a technológia mélyebb megértésére.
Festinese rámutatott: ma a tudományos kutatások semmiképp sem „nemzeti” keretek közt zajlanak, és – az európaiak számára, a jövőre tekintettel – alapvetően fontos egy Európai Kutatóhálózat folyamatos kiépítése. Fogalmazása szerint a tudományba való befektetés az élet etikai-politikai értelemben vett jobbítását is szolgálja. A szóvivő kiemelte: a természettudományok és társadalomtudományok (a XVIII. és különösen a XIX. században megfogalmazott) szembeállítása mindenképp meghaladott, t.i. a kutatás célja a tudományok interakciója és integrációja. A tudományos diszciplínák markáns specializációjának időszakát követően a tudomány integrációjának korszaka következhet el. Tehát történelmi – és némileg hegeli – perspektívában a tudomány fejlődésében az alábbi három fázis azonosítható: a tudás egysége; a szaktudományok proliferációja; a tudományok integrációja révén a tudás magasabb szintű egysége. A tudomány integrálódásának folyamata elvileg összhangban van a posztmodern tudományelméleti relativizmus nagy képviselőinek (Thomas Kuhn, Lakatos Imre, Karl Popper és Paul Feyerabend) közös alaptételével, miszerint a tudomány fejlődése végtelen folyamat, mely a mindig megújuló kutatási programokban realizálódik. Továbbá a tudományok integrálódása újíthatja meg és tarthatja fenn megújított formában az alapkutatások, az alkalmazott tudományok és az oktatás alkotta „háromszöget”. Festinese kitért arra is, hogy a tudományos kutatás egy adott ország termékeinek a védelmét is szolgálhatja.
Olaszország jelenleg a GDP-je (olaszul PIL) 0,8%-a és 2%-a közötti összegét fordítja kutatásra. Míg 1980-ban Olaszországban 51 egyetem volt, ma 96 egyetem van: 1980-tól számítva 2000-ig megduplázódott, napjainkig pedig – különösen a három éves képzések bevezetésével – megnégyszereződött az egyetemi hallgatók száma. A tudás integrációját szolgálja a három szintű képzés, valamint – a 2010-es 204. törvény révén – az egyetemi karok megszüntetése. Az egyetemi oktatásban jelentős újítás a Tunes U, tehát a internet segítségével megvalósított, elvileg mindenki számára nyitott egyetemi oktatás. (Olaszországban a nápolyi Federico II. Egyetemen valósították ezt meg: http://www.federica.unina.it/itunes/).
A jelenlegi kutatási tendenciáknak megfelelően Olaszországban is bizonyos fokig specializált technológiai térségeket (distretti tecnologici) alakítanak folyamatosan ki, és ez az egyes térségek vállalkozásainak az adott technológiai kutatásokkal való harmonizálását is implikálja.
A CNR 90 éves fennállása alkalmából a RAI nyolc dokumentumfilmet készített a CNR tevékenységéről, és a világ számos nagyvárosában – így Budapesten is, az Olasz Kultúrintézetben – rendeztek exhibit-et az olasz tudományos hálózat történetéről és működéséről.




A CNR-ről röviden
A CNR olasz állami intézmény, melynek feladata a tudományos kutatás és fejlesztés előmozdítása, a tudományos ismeretek értékelése, terjesztése és alkalmazása a technológiai, gazdasági és társadalmi szférában. A CNR az Oktatásügyi Minisztérium által felügyelt szerv.
A CNR-t (különböző, itt most nem részletezhető történelmi előzményeket követően) 1923. november 18-án alapították; 1945-ben alakították át állami szervvé, fő funkciója a kutatásnak a képzés szintjén is megvalósuló előmozdítása és koordinációja volt. 1999-ben, a 30/01/1999 19. számú („A CNR újrarendezése” című) törvényi rendeletnek megfelelően a CNR általános tudományos kompetenciával rendelkező nemzeti kutatóintézményi hálózattá vált, amely a különböző tartományokban tudományos intézetek formájában működik, s amely stratégiai jelentőségű tevékenységével a tudomány haladását és az ország fejlődését segíti elő.
A CNR fő gyakorlati célja kutatások folytatása a saját laboratóriumaiban, egyrészt az ipari újítások és a versenyképesség, másrészt az egyéni és kollektív szükségleteket kielégítő megoldások kidolgozásának elősegítése végett. A CNR célkitűzése a tudományos kutatás nemzetközivé tétele, a kormány és más intézmények részére a folyamatos tudományos tanácsadás stratégiai jelentőségű témákban, valamint az emberi erőforrások hatékony felhasználásához való lényegi hozzájárulás. Mindezt az egyetemekkel és az ipari szektorral való folyamatos együttműködés keretei közt tartják megvalósíthatónak.
A 2013-as (2004 és 2010 közötti időszakra vonatkozó) ANVUR (Agenzia Nazionale di Valutazione del Sistema Universitario e della Ricerca) értékelés keretein belüli VQR (Valutazione della Qualità della Ricerca) evaluációnak megfelelően a CNR – a jelzett időszakban – az összesen 14 tudományos kutatási területből csak két területen, a 9.-en (ipari- és informatikai-mérnöki) és a 11.-en (történelem, filozófia, pedagógia, pszichológia) teljesített kiemelkedő szinten, míg az összes többi kutatási területen a teljesítménye átlagos volt.
A CNR hálózata hét Osztályban (Dipartimenti) és – ezek keretein belül, a konkrét kutatásokat megvalósító – 108 Intézetben (Istituti) szerveződik. Az Osztályok az alábbiak: (1.) Orvos-biológiai tudományok; (2.) Fizikai és anyag-technológiai tudományok; (3.) Földtudomány és környezetvédelmi technológiák; (4.) Kémiai és anyagtechnológiai tudományok; (5.) Mérnök-tudomány, ICT (Information, Communication, Technology), energia- és közlekedéstudomány; (6.) Bio-élelmiszeripari tudományok; (7.) Társadalomtudományok, kulturális értékek (patrimonio culturale).
Az 1980-as években meghatározott koncepciónak megfelelően a CNR kutatásai kutatási régiókban (Aree della Ricerca) valósulnak meg; az első négy ilyen régió Montelibretti, Milano, Genova és Potenza volt.
A CNR első elnöke Vito Volterra (1923-1927), a második – a rádió elvének feltalálásáról is ismert – Guglielmo Marconi (1927-1937), a harmadik – a jelentős katonai és politikai szerepe alapján is ismert – Pietro Badoglio (1937-1941) volt. A CNR jelenlegi elnöke (2012-től) Luigi Nicolais.

Alább a CNR 90 éves fennállásáról és működéséről találhatók részletes információk.

http://novantennale.cnr.it/images/dowloads/Volume%20Novantennale%20CNR.pdf



(Jelen beszámoló a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.)

Hírek

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. november

Az MDT újabb ülésén Draskóczy Eszter előadását hallhatjuk Pokoli büntetések a Dante előtti látomásokban címmel, 2018. november 30-án.

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. október

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. következő ülése október 26-án, 15:30-tól lesz a Kardos Tibor teremben.

Premio Internazionale Galileo Galilei dei Rotary Club Italiani Anno 2018

Kelemen János, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének professor emeritusa, akadémikus elnyerte az olasz Galileo Galilei díjat az olasz gondolkodás történetének terén végzett munkásságáért. A díjat Pisában adták át, október 6-án.

Dante Alighieri: Versek, Giovanni Pascoli: Római lanton rómaiakról Giovanni Pascoli latin nyelvű költeményei, Ludovico Ariosto lírai alkotásai

Az Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék és az Eötvös József Könyvkiadó tisztelettel meghívja Önt Dante Alighieri: Versek, Giovanni Pascoli: Római lanton rómaiakról Giovanni Pascoli latin nyelvű költeményei, Ludovico Ariosto lírai alkotásai c. könyvek bemutatására (2018.10.03.).

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. június

A következő ülésen, 2018 június 29-én, pénteken, 15.30-tól Tóth Tihamér " A mindenség nyelvének bukása. A Pokol XXXI. énekének értelmezése." c. előadását hallgathatjuk meg.

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. május

A Magyar Dantisztikai Társaság május 25-én, pénteken, 15:30-tól tartja következő ülését. Giuseppe Antonio Camerino előadását hallgathatjuk meg.

Orosz László kortárs festőművész Isteni Színjáték c. kiállítása

Május 9.-én nyílik Orosz László kortárs festőművész kiállítása. A képek Dante halhatatlan művét, az Isteni színjátékot mutatják be.

Studia Byzantino-Occidentalia Gallica - Italica - Germanica - Graeca

Studia Byzantino-Occidentalia Gallica - Italica - Germanica - Graeca Internationale Konferenz / Colloque International Eötvös-József-Collegium, Budapest / Collège Eötvös József, Budapest 16.–19. April 2018 / 16–19 avril 2018

CORSO D'AGGIORNAMENTO IN DIDATTICA DELL'ITALIANO PER STRANIERI 28 aprile 2018

Prof. Paolo Balboni (Universitá Ca' Foscari di Venezia) előadásai Szegeden az olasz nyelv tanításának jelenlegi helyzetéről, módszereiről, valamint arról, hogy a nyelvtan vagy a szókincs tanítása alatt mi is zajlik le a diákok fejében...

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. április

A Magyar Dantisztikai Társaság április 27-én, pénteken, 15:30-tól tartja következő ülését. Kelemen János előadását hallgathatjuk meg.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat   |  Beszámolók
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.