magyar   italiano

Beszámoló Giuseppe Festinese előadásáról

Nagy József
A tudományos kutatás és a technológiai újítás szerepe Olaszországban
Beszámoló Giuseppe Festinese előadásáról (IICB, 2013 november 27)·

Az Olasz Kultúrintézet Sguardi sull’Italia di oggi című, 2013-as konferencia-sorozatában mindenképp kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető Giuseppe Festinese, a Consiglio Nazionale delle Ricerche (CNR) szóvivőjének a CNR 90 éves évfordulója alkalmából megtartott előadása. A tudományos kutatás szerepével kapcsolatban felvetődő kérdéseket volt hivatott – tulajdonképpen irodalmi szempontból – illusztrálni egy, az előadóteremben kivetített ábra, melyet Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve egy híres gondolatmenete nyomán állítottak össze: amennyiben a tudós az „igazságot” kutatja, az író pedig a „szubjektivitást”, miképp gondolkodik (és ki is) az, aki e kettő közt áll? E kérdésből kiindulva Festinese hangsúlyozta, hogy bárhogy is értékeljük a tudomány szerepét, az bizonyos, hogy a mai világban rá vagyunk kényszerítve a tudomány és a technológia mélyebb megértésére.
Festinese rámutatott: ma a tudományos kutatások semmiképp sem „nemzeti” keretek közt zajlanak, és – az európaiak számára, a jövőre tekintettel – alapvetően fontos egy Európai Kutatóhálózat folyamatos kiépítése. Fogalmazása szerint a tudományba való befektetés az élet etikai-politikai értelemben vett jobbítását is szolgálja. A szóvivő kiemelte: a természettudományok és társadalomtudományok (a XVIII. és különösen a XIX. században megfogalmazott) szembeállítása mindenképp meghaladott, t.i. a kutatás célja a tudományok interakciója és integrációja. A tudományos diszciplínák markáns specializációjának időszakát követően a tudomány integrációjának korszaka következhet el. Tehát történelmi – és némileg hegeli – perspektívában a tudomány fejlődésében az alábbi három fázis azonosítható: a tudás egysége; a szaktudományok proliferációja; a tudományok integrációja révén a tudás magasabb szintű egysége. A tudomány integrálódásának folyamata elvileg összhangban van a posztmodern tudományelméleti relativizmus nagy képviselőinek (Thomas Kuhn, Lakatos Imre, Karl Popper és Paul Feyerabend) közös alaptételével, miszerint a tudomány fejlődése végtelen folyamat, mely a mindig megújuló kutatási programokban realizálódik. Továbbá a tudományok integrálódása újíthatja meg és tarthatja fenn megújított formában az alapkutatások, az alkalmazott tudományok és az oktatás alkotta „háromszöget”. Festinese kitért arra is, hogy a tudományos kutatás egy adott ország termékeinek a védelmét is szolgálhatja.
Olaszország jelenleg a GDP-je (olaszul PIL) 0,8%-a és 2%-a közötti összegét fordítja kutatásra. Míg 1980-ban Olaszországban 51 egyetem volt, ma 96 egyetem van: 1980-tól számítva 2000-ig megduplázódott, napjainkig pedig – különösen a három éves képzések bevezetésével – megnégyszereződött az egyetemi hallgatók száma. A tudás integrációját szolgálja a három szintű képzés, valamint – a 2010-es 204. törvény révén – az egyetemi karok megszüntetése. Az egyetemi oktatásban jelentős újítás a Tunes U, tehát a internet segítségével megvalósított, elvileg mindenki számára nyitott egyetemi oktatás. (Olaszországban a nápolyi Federico II. Egyetemen valósították ezt meg: http://www.federica.unina.it/itunes/).
A jelenlegi kutatási tendenciáknak megfelelően Olaszországban is bizonyos fokig specializált technológiai térségeket (distretti tecnologici) alakítanak folyamatosan ki, és ez az egyes térségek vállalkozásainak az adott technológiai kutatásokkal való harmonizálását is implikálja.
A CNR 90 éves fennállása alkalmából a RAI nyolc dokumentumfilmet készített a CNR tevékenységéről, és a világ számos nagyvárosában – így Budapesten is, az Olasz Kultúrintézetben – rendeztek exhibit-et az olasz tudományos hálózat történetéről és működéséről.




A CNR-ről röviden
A CNR olasz állami intézmény, melynek feladata a tudományos kutatás és fejlesztés előmozdítása, a tudományos ismeretek értékelése, terjesztése és alkalmazása a technológiai, gazdasági és társadalmi szférában. A CNR az Oktatásügyi Minisztérium által felügyelt szerv.
A CNR-t (különböző, itt most nem részletezhető történelmi előzményeket követően) 1923. november 18-án alapították; 1945-ben alakították át állami szervvé, fő funkciója a kutatásnak a képzés szintjén is megvalósuló előmozdítása és koordinációja volt. 1999-ben, a 30/01/1999 19. számú („A CNR újrarendezése” című) törvényi rendeletnek megfelelően a CNR általános tudományos kompetenciával rendelkező nemzeti kutatóintézményi hálózattá vált, amely a különböző tartományokban tudományos intézetek formájában működik, s amely stratégiai jelentőségű tevékenységével a tudomány haladását és az ország fejlődését segíti elő.
A CNR fő gyakorlati célja kutatások folytatása a saját laboratóriumaiban, egyrészt az ipari újítások és a versenyképesség, másrészt az egyéni és kollektív szükségleteket kielégítő megoldások kidolgozásának elősegítése végett. A CNR célkitűzése a tudományos kutatás nemzetközivé tétele, a kormány és más intézmények részére a folyamatos tudományos tanácsadás stratégiai jelentőségű témákban, valamint az emberi erőforrások hatékony felhasználásához való lényegi hozzájárulás. Mindezt az egyetemekkel és az ipari szektorral való folyamatos együttműködés keretei közt tartják megvalósíthatónak.
A 2013-as (2004 és 2010 közötti időszakra vonatkozó) ANVUR (Agenzia Nazionale di Valutazione del Sistema Universitario e della Ricerca) értékelés keretein belüli VQR (Valutazione della Qualità della Ricerca) evaluációnak megfelelően a CNR – a jelzett időszakban – az összesen 14 tudományos kutatási területből csak két területen, a 9.-en (ipari- és informatikai-mérnöki) és a 11.-en (történelem, filozófia, pedagógia, pszichológia) teljesített kiemelkedő szinten, míg az összes többi kutatási területen a teljesítménye átlagos volt.
A CNR hálózata hét Osztályban (Dipartimenti) és – ezek keretein belül, a konkrét kutatásokat megvalósító – 108 Intézetben (Istituti) szerveződik. Az Osztályok az alábbiak: (1.) Orvos-biológiai tudományok; (2.) Fizikai és anyag-technológiai tudományok; (3.) Földtudomány és környezetvédelmi technológiák; (4.) Kémiai és anyagtechnológiai tudományok; (5.) Mérnök-tudomány, ICT (Information, Communication, Technology), energia- és közlekedéstudomány; (6.) Bio-élelmiszeripari tudományok; (7.) Társadalomtudományok, kulturális értékek (patrimonio culturale).
Az 1980-as években meghatározott koncepciónak megfelelően a CNR kutatásai kutatási régiókban (Aree della Ricerca) valósulnak meg; az első négy ilyen régió Montelibretti, Milano, Genova és Potenza volt.
A CNR első elnöke Vito Volterra (1923-1927), a második – a rádió elvének feltalálásáról is ismert – Guglielmo Marconi (1927-1937), a harmadik – a jelentős katonai és politikai szerepe alapján is ismert – Pietro Badoglio (1937-1941) volt. A CNR jelenlegi elnöke (2012-től) Luigi Nicolais.

Alább a CNR 90 éves fennállásáról és működéséről találhatók részletes információk.

http://novantennale.cnr.it/images/dowloads/Volume%20Novantennale%20CNR.pdf



(Jelen beszámoló a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.)

Hírek

Magyar Dantisztikai Társaság 2018. januári ülés

A Magyar Dantisztikai Társaság 2018. január 26-án, pénteken 16 órakor tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Az előadó Nagy József, az előadás címe: A Pokol XII. éneke. Interpretáció, parafrázis, kommentár.

Magyar Dantisztikai Társaság 2017. december

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. december 15-én, pénteken 16 órától tartja félévzáró ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Molnár Máté, az előadás címe: A campaldinói csata (1289 VI. 11). Guelfek és ghibellinek konfliktusa Dante korában.

Magyar Dantisztikai Társaság 2017. november

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. november 24-én, pénteken 16 órától tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Kelemen János, az előadás címe: Le s föl. A Komédia kozmológiai és narratológiai struktúrájáról.

Holly Flora előadása okt.25.

A MERCURIALES sorozat részeként Holly Flora tart előadást Uncovering Female Agency in Illustrated Manuscripts of the Meditationes Vitae Christi címmel. Időpont és helyszín: Október 25., szerda, 16.00 ELTE, Budapest, Múzeum krt. 4/A, #329

Magyar Dantisztikai Társaság 2017. október

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017 október 27-én, pénteken, új időpontban (16.00 órától), a szokott helyen (ELTE Olasz Tanszék, Kardos Tibor terem) tartja következő ülését. Előadó: Hoffmann Béla, az előadás címe: Pokol I-II.: vitatott passzusok. Javaslatok a két ének ...

Meghívó kötetbemutatóra: Raffaello Baldini: Carta canta/Kutyabőr

Raffaello Baldini: Carta canta/Kutyabőr című kétnyelvű kötet bemutatója október 12-én, csütörtökön 18 órakor az Olasz Kultúrintézetben.

Beszámoló a leuveni Pirandello-konferenciáról

Kerber Balázs beszámolója az „Iconografie pirandelliane ‒ Immagini e cultura visiva nell’opera di Luigi Pirandello” konferenciáról (2017. június 8-9., KU Leuven).

Corso di Aggiornamento in Didattica dell'Italiano

Invito al Corso di Aggiornamento in Didattica dell'Italiano che si terrà all'Università di Szeged il 29-30 settembre 2017.

Magyar Dantisztikai Társaság június 2.

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. június 2-án, pénteken 15.30-kor tartja következő ülését. Előadó: Kelemen János, az előadás címe: Dante multikulturális forrásai és beszámoló a ravennai konferenciáról.

A kultúra lehetőségei - konferencia 2017. május 3-4.

A kultúra lehetőségei ‒ tudományterületek találkozása, változása és fejlődése Olaszországban és Magyarországon: konferencia a Budapesti Olasz Kultúrintézetben 2017. május 3-4-én.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.