magyar   italiano

Beszámoló Giuseppe Festinese előadásáról

Nagy József
A tudományos kutatás és a technológiai újítás szerepe Olaszországban
Beszámoló Giuseppe Festinese előadásáról (IICB, 2013 november 27)·

Az Olasz Kultúrintézet Sguardi sull’Italia di oggi című, 2013-as konferencia-sorozatában mindenképp kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető Giuseppe Festinese, a Consiglio Nazionale delle Ricerche (CNR) szóvivőjének a CNR 90 éves évfordulója alkalmából megtartott előadása. A tudományos kutatás szerepével kapcsolatban felvetődő kérdéseket volt hivatott – tulajdonképpen irodalmi szempontból – illusztrálni egy, az előadóteremben kivetített ábra, melyet Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve egy híres gondolatmenete nyomán állítottak össze: amennyiben a tudós az „igazságot” kutatja, az író pedig a „szubjektivitást”, miképp gondolkodik (és ki is) az, aki e kettő közt áll? E kérdésből kiindulva Festinese hangsúlyozta, hogy bárhogy is értékeljük a tudomány szerepét, az bizonyos, hogy a mai világban rá vagyunk kényszerítve a tudomány és a technológia mélyebb megértésére.
Festinese rámutatott: ma a tudományos kutatások semmiképp sem „nemzeti” keretek közt zajlanak, és – az európaiak számára, a jövőre tekintettel – alapvetően fontos egy Európai Kutatóhálózat folyamatos kiépítése. Fogalmazása szerint a tudományba való befektetés az élet etikai-politikai értelemben vett jobbítását is szolgálja. A szóvivő kiemelte: a természettudományok és társadalomtudományok (a XVIII. és különösen a XIX. században megfogalmazott) szembeállítása mindenképp meghaladott, t.i. a kutatás célja a tudományok interakciója és integrációja. A tudományos diszciplínák markáns specializációjának időszakát követően a tudomány integrációjának korszaka következhet el. Tehát történelmi – és némileg hegeli – perspektívában a tudomány fejlődésében az alábbi három fázis azonosítható: a tudás egysége; a szaktudományok proliferációja; a tudományok integrációja révén a tudás magasabb szintű egysége. A tudomány integrálódásának folyamata elvileg összhangban van a posztmodern tudományelméleti relativizmus nagy képviselőinek (Thomas Kuhn, Lakatos Imre, Karl Popper és Paul Feyerabend) közös alaptételével, miszerint a tudomány fejlődése végtelen folyamat, mely a mindig megújuló kutatási programokban realizálódik. Továbbá a tudományok integrálódása újíthatja meg és tarthatja fenn megújított formában az alapkutatások, az alkalmazott tudományok és az oktatás alkotta „háromszöget”. Festinese kitért arra is, hogy a tudományos kutatás egy adott ország termékeinek a védelmét is szolgálhatja.
Olaszország jelenleg a GDP-je (olaszul PIL) 0,8%-a és 2%-a közötti összegét fordítja kutatásra. Míg 1980-ban Olaszországban 51 egyetem volt, ma 96 egyetem van: 1980-tól számítva 2000-ig megduplázódott, napjainkig pedig – különösen a három éves képzések bevezetésével – megnégyszereződött az egyetemi hallgatók száma. A tudás integrációját szolgálja a három szintű képzés, valamint – a 2010-es 204. törvény révén – az egyetemi karok megszüntetése. Az egyetemi oktatásban jelentős újítás a Tunes U, tehát a internet segítségével megvalósított, elvileg mindenki számára nyitott egyetemi oktatás. (Olaszországban a nápolyi Federico II. Egyetemen valósították ezt meg: http://www.federica.unina.it/itunes/).
A jelenlegi kutatási tendenciáknak megfelelően Olaszországban is bizonyos fokig specializált technológiai térségeket (distretti tecnologici) alakítanak folyamatosan ki, és ez az egyes térségek vállalkozásainak az adott technológiai kutatásokkal való harmonizálását is implikálja.
A CNR 90 éves fennállása alkalmából a RAI nyolc dokumentumfilmet készített a CNR tevékenységéről, és a világ számos nagyvárosában – így Budapesten is, az Olasz Kultúrintézetben – rendeztek exhibit-et az olasz tudományos hálózat történetéről és működéséről.




A CNR-ről röviden
A CNR olasz állami intézmény, melynek feladata a tudományos kutatás és fejlesztés előmozdítása, a tudományos ismeretek értékelése, terjesztése és alkalmazása a technológiai, gazdasági és társadalmi szférában. A CNR az Oktatásügyi Minisztérium által felügyelt szerv.
A CNR-t (különböző, itt most nem részletezhető történelmi előzményeket követően) 1923. november 18-án alapították; 1945-ben alakították át állami szervvé, fő funkciója a kutatásnak a képzés szintjén is megvalósuló előmozdítása és koordinációja volt. 1999-ben, a 30/01/1999 19. számú („A CNR újrarendezése” című) törvényi rendeletnek megfelelően a CNR általános tudományos kompetenciával rendelkező nemzeti kutatóintézményi hálózattá vált, amely a különböző tartományokban tudományos intézetek formájában működik, s amely stratégiai jelentőségű tevékenységével a tudomány haladását és az ország fejlődését segíti elő.
A CNR fő gyakorlati célja kutatások folytatása a saját laboratóriumaiban, egyrészt az ipari újítások és a versenyképesség, másrészt az egyéni és kollektív szükségleteket kielégítő megoldások kidolgozásának elősegítése végett. A CNR célkitűzése a tudományos kutatás nemzetközivé tétele, a kormány és más intézmények részére a folyamatos tudományos tanácsadás stratégiai jelentőségű témákban, valamint az emberi erőforrások hatékony felhasználásához való lényegi hozzájárulás. Mindezt az egyetemekkel és az ipari szektorral való folyamatos együttműködés keretei közt tartják megvalósíthatónak.
A 2013-as (2004 és 2010 közötti időszakra vonatkozó) ANVUR (Agenzia Nazionale di Valutazione del Sistema Universitario e della Ricerca) értékelés keretein belüli VQR (Valutazione della Qualità della Ricerca) evaluációnak megfelelően a CNR – a jelzett időszakban – az összesen 14 tudományos kutatási területből csak két területen, a 9.-en (ipari- és informatikai-mérnöki) és a 11.-en (történelem, filozófia, pedagógia, pszichológia) teljesített kiemelkedő szinten, míg az összes többi kutatási területen a teljesítménye átlagos volt.
A CNR hálózata hét Osztályban (Dipartimenti) és – ezek keretein belül, a konkrét kutatásokat megvalósító – 108 Intézetben (Istituti) szerveződik. Az Osztályok az alábbiak: (1.) Orvos-biológiai tudományok; (2.) Fizikai és anyag-technológiai tudományok; (3.) Földtudomány és környezetvédelmi technológiák; (4.) Kémiai és anyagtechnológiai tudományok; (5.) Mérnök-tudomány, ICT (Information, Communication, Technology), energia- és közlekedéstudomány; (6.) Bio-élelmiszeripari tudományok; (7.) Társadalomtudományok, kulturális értékek (patrimonio culturale).
Az 1980-as években meghatározott koncepciónak megfelelően a CNR kutatásai kutatási régiókban (Aree della Ricerca) valósulnak meg; az első négy ilyen régió Montelibretti, Milano, Genova és Potenza volt.
A CNR első elnöke Vito Volterra (1923-1927), a második – a rádió elvének feltalálásáról is ismert – Guglielmo Marconi (1927-1937), a harmadik – a jelentős katonai és politikai szerepe alapján is ismert – Pietro Badoglio (1937-1941) volt. A CNR jelenlegi elnöke (2012-től) Luigi Nicolais.

Alább a CNR 90 éves fennállásáról és működéséről találhatók részletes információk.

http://novantennale.cnr.it/images/dowloads/Volume%20Novantennale%20CNR.pdf



(Jelen beszámoló a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.)

Hírek

Beszámoló a leuveni Pirandello-konferenciáról

Kerber Balázs beszámolója az „Iconografie pirandelliane ‒ Immagini e cultura visiva nell’opera di Luigi Pirandello” konferenciáról (2017. június 8-9., KU Leuven).

Corso di Aggiornamento in Didattica dell'Italiano

Invito al Corso di Aggiornamento in Didattica dell'Italiano che si terrà all'Università di Szeged il 29-30 settembre 2017.

Magyar Dantisztikai Társaság június 2.

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. június 2-án, pénteken 15.30-kor tartja következő ülését. Előadó: Kelemen János, az előadás címe: Dante multikulturális forrásai és beszámoló a ravennai konferenciáról.

A kultúra lehetőségei - konferencia 2017. május 3-4.

A kultúra lehetőségei ‒ tudományterületek találkozása, változása és fejlődése Olaszországban és Magyarországon: konferencia a Budapesti Olasz Kultúrintézetben 2017. május 3-4-én.

ITADOKT Klub április 28.

ITADOKT Klub 2017. április 28-án az ELTE Olasz Tanszékén, előadók: Scheau Bernadett és Rosa Maria Marafioti.

Charlotte Delbo és az emlékezet többirányúsága

"A látás igazsága, az igazság látása. Charlotte Delbo és az emlékezet többirányúsága" címmel tart előadást Marczisovszky Anna az ELTE Olasz Tanszékén 2017. április 26-án 13.45-kor.

Magyar Dantisztikai Társaság március

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. március 31-én (pénteken) 15.30-kor tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Várkonyi Bori, az előadás címe: Arcmotívum az Isteni Színjátékban – költészet és filozófia.

Amerikából jelentjük: Clevelandben is élnek olaszok

Mátyás Dénes beszámolója a clevelandi olasz közösségről.

A Magyar Dantisztikai Társaság januári ülése

A Magyar Dantisztikai Társaság 2017. január 27-én tartja következő ülését az ELTE Olasz Tanszékén. Előadó: Simon Gyula.

Pályázati kiírás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Olasz Tanszéke, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Italianisztikai Programja és a Balatonfüredi Költőverseny „Quasimodo” Alapítvány az alábbi pályázatokat írja ki a Költőverseny 25. jubileumi rendezvénye kapcsán.
Főoldal   |  Rólunk   |  Hírek   |  Konferencia   |  Klub   |  Írások, tanulmányok   |  Galéria   |  Kapcsolat
ELTE Olasz Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c. | Telefon., fax: +36 1 411 6563. | E-mail: info@itadokt.hu
Logo by Kovács Borbála Designed by Avalanche and coded by Netcube
Copyright © ITADOKT 2010. Minden jog fenntartva.