Beszámoló a Sallay-emlékkonferenciáról
A Sallay-konferenciáról rövidenA megnyitón, Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatóján kívül felszólalt Dr. Karácsony András rektorhelyettes, Dr. Pál Ferenc dékánhelyettes és tanszékvezetőnk, Dr. Giampaolo Salvi is.
Számos előadó - köztük kedves tanáraink és doktorandusz-társaink is - osztotta meg tudását a publikummal a legkülönfélébb témákban, melyek azért elsősorban Sallay professzor irodalomtörténészi tevékenységéhez és Dante-kutatásaihoz kapcsolódtak, de a konferencia a tanár úr szerteágazó érdeklődésének és műveltségének is kívánt adózni, így a témákat a „Modern kihívásai” címet viselő szekcióval bővítette.
A modern kihívásai két szekciója Luigi Pirandello-hoz, Benedetto Croce-hoz, Antonio Gramsci-hoz kapcsolódó irodalmi-kultúrtörténeti-filozófiai előadásai után összehasonlító irodalomtörténeti tárgyú (Antonia Pozzi és József Attila), illetve a posztmodern irodalom kérdéseit vizsgáló előadásokkal gazdagodtunk, melyek Italo Calvino, illetve Niccolò Ammaniti írásait állították középpontba. Az utolsó előadás új témát kínált: az Európa Kulturális Fővárosa 2019 címért versengő olasz városokat mutatta be, mely kérdés aktualitásával kötötte le a hallgatóság érdeklődését.
Méltán remélhetjük, hogy a gazdag és érdekes előadásokkal tarkított, jelentős hallgatóságot vonzó konferencia kedvére lett volna „quel savio gentil, che tutto seppe”, vagyis szeretett és hiányolt Sallay Géza tanár urunknak.
Papp Eszter
Lépték és léptek. Dantétól a kortárs költészetig
Konferencia Sallay Géza Professzor emlékére
(ELTE BTK Olasz Tanszék, 2012 december 19-20)
A megnyitót követően Kelemen János Sallay irodalomtörténeti szemlélete és helye a Dante-kutatásokban, valamint Szkárosi Endre Sallay Géza és a modern olasz költészet című plenáris előadásai hangzottak el, melyek középpontjában Sallay tudományos módszere és két preferált kutatási területe állt. Ezeket a Dante-témájú rövid előadások követték (Mátyus Norbert, Draskóczy Eszter, Berényi Márk, Falvay Dávid). A délutáni rövid előadások tematikailag a Dante-recepció különböző kérdéseit járták körül (Papp Eszter, Nagy József, Zombori Áron). Minden előadás-szekciót érdemi, olykor élénk vita zárt. Késő délután került sor a Sallay Géza és Szkárosi Endre által szerkesztett Online barokk. Olasz költészet a 20. század második felében (Budapest: Eötvös, 2012) című, számos neves műfordító (köztük maguk a szerkesztők, Sallay Géza és Szkárosi Endre, valamint – mások mellett – Faragó Dániel) közreműködésével megvalósult, nagyszabású antológia könyvbemutatójára. Az új, egyébként kétnyelvű kiadványt Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója és Schein Gábor költő, egyetemi tanár mutatta be. A konferencia megnyitóján és a könyvbemutatón, valamint a második nap délutáni szekcióinak időszakában jelen voltak Sallay professzor özvegye, Zsuzsa, és két lánya, ifjabb Zsuzsa és Kati is.
A konferencia második napjának első rövid előadás-szekciójában – Petrarca, Boccaccio és tovább… – a Dantét követő időszakok különböző irodalmi jelenségeit különböző megközelítésekben elemezték az előadók (Hoffmann Béla, Ertl Péter, Szegedi Eszter, Antonio Sciacovelli, Vígh Éva), míg a koradélutáni rövid előadások a Tassótól a XVIII századig tartó irodalomtörténeti időszakot vizsgálták (Kovács Zsuzsa, Tombi Beáta, Sárossy Péter, Madarász Imre). A délutáni rövid előadások, valamint a technikai okokból e szekciókba illesztett, Sárközy Péter-féle plenáris előadás a modern olasz irodalom különböző kérdéseivel foglalkoztak (Fried Ilona, Dávid Kinga, Kaposi Márton, Pálmai Nóra, Képes Julianna, Róth Márton, Mátyás Dénes). Sedlmayr Judit és Börcsök Gizella rövid előadásai építészeti, részben urbanisztikai témájúak voltak.
Az előzőhez hasonlóan a második konferencia-nap valamennyi szekciója is termékeny vitával zárult.
Az ülésszak Szkárosi Endre és Kelemen János - a Sallay tanár úr emlékére jelképesen és ünnepien elfogyasztott egy-egy pohár vörös bor mellett elmondott - zárszavával fejeződött be. A konferencia anyagait magában foglaló Akták a tervek szerint 2013-ban jelennek meg.
Nagy József
Egy méltó rekviem
(Konferencia Sallay Géza professzor emlékére)
2012. december 19-én és 20-án alkalmam nyílt részt venni mind előadóként, mnd pedig hallgatóként a Sallay Géza emlékkonferencián. Számonra nagy élmény és egyben rendkívüli megtiszteltetés volt nemzetközi hírű, a tudományos életben magasan kvalifikált egyetemi oktatókkal és kutatókkal ugyanazon a konferencián felszólalni.
A rendezvény első nagy egységében a hivatalos megnyitás után a tanszék egykor volt professzorának a munkásságát mutatták be volt kollégái: Kelemen János és Szkárosi Endre tanár urak. Majd ezt követték a tematikus egységek a Dante-előadásoktól egészen napjaink irodalmi és kulturális témaköreinek a feldolgozásáig.
Nagy élmény volt végighallgatni a konferencián elhangzottakat, ám még nagyobb élmény így utólag, gondolatban tenni néhány lépést hátrafelé, majd ebből a távolságból rátekinteni az előadások színes forgatagára. Olyan ez, mintha egy színes szőttest vizsgálnánk, és a csodálkozás és ámulás közepette meggyőződünk arról, hogy a magyarországi italianisztika nem néhány egymástól elszigetelten dolgozó tudós vagy egyetemi tanszék munkáját jelenti, hanem egymással folyamatos kapcsolatban álló emberek (oktatók és hallgatók), valamint műhelyek összehangolt együttműködését, amely így, együtt adja ki az egészet. Talán ez volt a konferencia egyik nagy csodája: egy teremben látni mindazokat, akik részei ennek a nagy egésznek. Egy helyiségben látni vitatkozni, kétkedni, elmélkedni, eszmét cserélni, egy-egy tudományos szempont vagy részletkérdés mentén előrelépni nyelvészeket, filológusokat, filozófusokat, fordítókat, költőket, történészeket, művészettörténészeket, építészeket és persze irodalmárokat, akik bár más és más városból, egyetemi közegből érkeztek, más és más gondolatok, elképzelések, világnézetek éltetik és fűtik őket, más és más kérdések és kételyek foglalkoztatják és hozzák lázba őket, de akiket mégis több minden köt össze, mint ami elválaszt. Ez a kapocs nagy erő: a magyarországi italianisztika otthonossága, hagyományainak és értékeinek ápolása-népszerűsítése, illetve a tudományág fejlesztése, gazdagítása, egymás eredményeinek a megismerése motiválja a benne résztvevőket.
Sallay Géza egész élete és tudományos munkássága során ezeket az értékeket tartotta szem előtt - így lényegében neki is köszönhető a konferencia szakmai és emberi sikere, ami megerősíti reményeinket, hogy méltóak lehettünk emlékéhez.
Berényi Márk
A Sallay-emlékkonferencia első napja az Online barokk. Olasz költészet a 20. század második felében című, Sallay Géza és Szkárosi Endre által szerkesztett antológia bemutatójával zárult.
Fényképek: Papp Eszter