AIPI konferencia: beszámolók a szekciókról
Bevezető
1. szekció: Città e movimento: Trasformazione urbanistiche, migrazioni e culturale dialettali
Curatori: Mátyus Norbert, Szakál Kata
Szakál Kata beszámolója.
A legkisebb, de a legszínesebb
Idén augusztus 31. és szeptember 3. között került sor Budapesten az ELTE Olasz Tanszékének és Italianisztikai Doktori Programjának szervezésében az AIPI (Associazione Internazione dei Professori di Italiano) XXII. kongresszusára.
A négy nap alatt tíz, érdekes előadásokkal teli szekció zajlott. Ebből az első a Città e movimento: Trasformazione urbanistiche, migrazioni e culturale dialettali címet viselte. A szekcióról minden szinten elmondható, hogy a sokszínűség jegyében zajlott: mind a részvevők, a szervezők és a témák is a változatosságot erősítették. Már az előkészítő munkák kezdetekor az ország három egyetemét képviselő csapat fogott neki a szekció megszervezéséhez: Dr. Mátyus Norbert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, Dr. Lorenzo Marmiroli, a Szegedi Tudományegyetem oktatója és jómagam, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza. (...)
Beszámoló (.doc)
3. szekció: Guerre, conflitti, violenza: la cultura dell’odio dal Novecento fino all’11 settembre
Nagy József beszámolója.
A III. szekcióban eredetileg 28 (regisztrált) előadóból 20-an tartották meg előadásukat. Az előadók csökkent létszáma néhány előadás-sorrendbeli változtatást tett szükségessé. A szekció koordinátorai Lorenzo Marmiroli, Vanessa Martore és Nagy József voltak, a szekció-vezetést javarészt (az előadóként is szereplő) Nagy, bizonyos idő-intervallumokban Martore vállalta, az VIII. 31-i 1. rész (14-15.30) szekció-vezetője, egyben egyik előadója Alessandro Rosselli volt. (...)
Beszámoló (.doc)
4. szekció: Fiumi reali e immaginari nella letteratura italiana: luoghi, simboli, storie, voci
Curatori: Ulla Schroeder e Franco Musarra
Riassunto da Franco Musarra.
La nostra sezione era dedicata alla tematica dei 'fiumi' nella letteratura italiana: i fiumi non solo come luoghi geografici reali, ma anche come luoghi immaginari, mitici o fantastici. Infatti quale punto di partenza avevamo scelto oltre al fatto che il fiume, in quanto luogo geografico (il Danubio, il Po, il Tevere, l'Adige, l'Arno, l'Isonzo e così via), può collegarsi a certi eventi storici registrati da opere letterarie, ossia dalla Storia (nel senso storiografico del termine), anche quelle "piccole" storie individuali di coloro che si trovano ai margini della Storia, - ossia sulle riva del Fiume. (...)
Beszámoló (olasz nyelven) (.doc)
7. szekció: La tradizione in »forma«: la selezione e l’organizzazione di materiali letterari e la (de)costruzione del canone letterario - „Formában“ a hagyomány: irodalmi anyagok szelekciója és rendezése, illetve az olasz irodalmi kánonok (de)konstrukciója.
Kurátorok: Bart Van den Bossche, Carmen Van den Bergh (Leuven-i Katolikus Egyetem, MDRN csoport)
Papp Eszter beszámolója.
A Budapesten, augusztus végén rendezett, XXII. AIPI-kongresszus témákban, szakmai tudásban, találkozásokban és érzelmekben gazdag találkozó volt. Nagy szerencsémre én is részt vehettem a négy napos kongresszuson, a hetedik szekció egyik előadójaként.
A szekció két részből állt: egy egész napos, rendkívül intenzív ülésszakból, melyre szeptember másodikán, pénteken került sor, illetve egy szombat délelőtti részből.
A szekció kurátorai Carmen Van den Bergh és Bart Van den Bossche professzorok voltak a Leuven-i Katolikus Egyetemről, akik rendkívül érdekes munkatervet dolgoztak ki a szekción belül. Ily módon a szekció fő témájának, vagyis a „Formában“ a tradíció-nak az al-kategóriái a következők voltak: „Az antológia mint forma“; „Olasz történetírás és identitás“; „Költészet és kánon“; „A szöveggyűjtemény makrotextualitása”; „A XX. század iskolai antológiái“; „Alternatív kanonizációk“; illetve „Nemzetek közötti perspektívák, távlatok“. (...)
Beszámoló (.doc)
8.szekció: Italia transculturale. Il sincretismo come modello universale italiano
Curatori: Dagmar Reichardt,Costantino Maeder, Nora Moll
Riassunto da Nora Moll e Dagmar Reichardt
Focalizzando sui modi della comunicazione universale italiana, sull’aspetto metodologico del transfer culturale e sul motto del congresso “Il futuro del passato”, in questa sezione si voleva specificare il ruolo del “modello italiano” classico in un contesto internazionale e transculturale e, allo stesso tempo, continuare il recente dibattito teorico sulla transculturalità come metodo analitico e chiave di lettura ermeneutica nel campo della letteratura italiana e dell’italofonia (Kleinhans/Schwaderer 2013; Moll 2015; Reichardt/Kulessa/Moll/Sinopoli 2016). (...)
Beszámoló (olasz nyelven) (.doc)
9. szekció: Volgarizzamenti: il futuro del passato
Curatori: Roman Sosnowski e Giulio Vaccaro
Riassunto da Roman Sosnowski.
Il volgarizzamento è un fatto culturale del passato molto lontano e come tale sembrerebbe lontano dalla sensibilità moderna. Quasi quasi ci si chiederebbe: quale può essere il presente e il futuro dei volgarizzamenti? Siamo partiti da questa domanda, ma anche dalla costatazione che lo studio dei volgarizzamenti è più diffuso e più vivo che mai. Lo dimostrano i progetti: DiVO, Salvit/Casvi e altri nonché le varie edizioni che sono state allestite recentemente o sono in allestimento. Perciò nella call abbiamo chiesto agli studiosi, soprattutto ai giovani che negli ultimi anni si affacciano allo studio degli antichi volgari e degli antichi testi, di dare conto delle attuali iniziative e di interrogarci sul futuro. (...)
Beszámoló (olasz nyelven) (.doc)
10. szekció: Nella classe di italiano come lingua seconda/straniera
Curatori: Pierangela Diadori, M. Carmela D’Angelo
Riassunto da Pierangela Diadori.
Questa sezione ha riguardato la didattica dell’italiano come lingua seconda (in Italia) e come lingua straniera (fuori d’Italia) da un punto di vista sia diacronico che sincronico, con particolare riferimento al contesto della classe. Come sono cambiate le condizioni di apprendimento dell’italiano come lingua non materna nel corso dei secoli? Quali sono le innovazioni – metodologiche, sociolinguistiche e culturali – che caratterizzano la didattica di questa lingua nel terzo millennio? Come è cambiato negli anni il profilo dei docenti e quello degli apprendenti (età, provenienza geografica, preconoscenze, motivazioni, ecc.)? (...)
Beszámoló (olasz nyelven) (.doc)